Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

Ar\'ízi kockázat a Tisza vízrendszerében 417 Az árapasztó-rendszer működtetését illetően számolni kell a belvizekkel is. A Tisza-völgy sajátos vonása, hogy az árvizek és a belvizek gyakran egyidejűen jelentkeznek, és ilyenkor a tározók térségében a jelenleginél bonyolultabb belvízvédekezési feladatokat kell megoldani. A társadalmi (közvéleményi) kockázat csökkentését is szolgálva nyílt tervezési eljárást folytattak. Több mint száz falugyűlésen, nyolcvan különböző szakmai fórumon minden érintettet meghallgattak: A térségben a lakosság életfeltételeit javító terület- és földhasználatoknak az árvízvédelmi fejlesztéshez való fokozatos, folyamatos és szerves kapcsolódása érdekében új típusú táj-, föld- és vízhasználat-váltást készítenek elő. Erre annak érdekében van szükség, hogy a leszakadó térségek lakossága az árvízvédelmi biztonsága mellett esélyt kapjon életlehetőségeinek növelésére. A tájgazdálkodás azonban nemcsak a lakossági megélhetéshez szükséges gazdasági struktúraváltásnak feltétele, hanem az árapasztó tározók és a hullámtér folyamatos, szakszerű gondozásának is. E nélkül a tározási és vízlevezetési funkció sem lehet teljes. A tájgazdálkodás megvalósításának állami támogatása a gazdagítva gazdagodás elve alapján jelentős, olyan gazdaságpolitikai kockázatvállalás, amely ugyanakkor a leghatékonyabb biztosítéka a tározók üzemelésre alkalmas állapotban tartásának. A javasolt megoldás legjelentősebb kockázati tényezője az alkalmazása, az üzemrendje. Az árapasztás mértékével és ütemével az árhullámok viselkedéséhez kell igazodni, és nem lehet késlelkedni a tározók leürítésével sem. Üres tározók és az árhullámok megbízható előrejelzése az árvízi kárkockázat szabályozásának elemi feltételei. A legnagyobb kockázat azonban, aminek vállalásától óvni kell a döntéshozót, a fejlesztés félbehagyása, vagy esetleg a célok rangsorának megváltoztatása. IRODALOM Bezdán M. \ A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra. Hidrológiai Közlöny 1999/2. Bezdán M.: Árhullámok befejeződése a Közép- és Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny. 2002/ 2. COM Commission of the European Communities: Communication from the Commission to the Council, the European Parlament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: Flood Risk Management; Flood Prevention, Protection and Mitigation; Brussels, 2004 Gajdos A.-. A Tisza folyó árhullámai. Hidrológiai Közlöny. 1996/ 2. Gauzer B.-Barthu P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán. Vízügyi Közlemények LXXXIII. évfolyam 4. füzet. 2001. Halcmw Water: Magyarországi árvízvédelmi fejlesztési és helyreállítási projekt; megvalósíthatósági tanulmány. 1999. Hankó Z.-Kiss Z.\ A mértékadó árvízről. Árvízkockázat Kutatási Konzorcium, VITUKI 2005. Hirschfeld (Hajós) S: Vízsebességmérés és vízmércék. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye XXX. kötet 3. füzet. 1896. Kovács S.-Váriné Szöllősi E:. Árvízi előrejelzések a Közép-Tisza vidéken. Vízügyi Közlemények külön szám П. kötet, 2002. Márfai L. \ A Tisza és Maros árhullámtetőzéseinek együttjárása. Hidrológiai Közlöny 1978.1. Muszkalay L-Varsa E\ A tiszai nagyvizek statisztikai paramétereinek időbeli változásai. Kézirat. 2004. Muszkalay L.-Varsa E:. Árvizek statisztikai vizsgálatának eredményei. Vízügyi Közlemények külön szám IV. kötet, 2003.