Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

418 Orlóci István - Szesztay Károly NagyL:. Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben. Vízügyi Közlemények LXXXV. évfolyam 3. füzet, 2003. Novákv В.. Medertározásos vízmérleg. Országos Vízgazdálkodási Keretterv kéziratai, 1983. Orlóci 1.: A közösségi vízgazdálkodás felé. Vízügyi Közlemények, 2004/1-2. OVH (Országos Vízügyi Hivatal): Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest 1984. Rakonczai J.: A környezet hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány 2000. Réfi-Oszkó M:. Az Alföld településhálózatának fejlődése. Országos Vízgazdálkodási Keretterv kéziratai, 1982. Reimann J.-Fehér J.-Gáspár J.. A mértékadó vízhozam hossz-szelvény meghatározása. Vízügyi Közlemények LXXXIII. évfolyam 2. füzet, 2001. Szesztay K:. A grafikus korrelációvizsgálat néhány módszere. Hidrológiai Közlöny 3-4.. 1954. Szesztay K: Hidrológia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1966. Szesztay K..: A Tisza vízjárásának előrejelzése. VITUKI. 1972. Szlávik L.: A kitört árvizek lokalizálása. In:. Árvízvédelem, szerk: Zorkóczy Z. VÍZDOK 1987. Szlávik L:. Az Alföld árvízi veszélyeztetettsége. In: A víz szerepe és jelentősége az alföldön, Nagyalföld Alapítvány 2000. Szlávik L. \ Az árvízvédelmi biztonság elemzése. VITUKI Közlemények 76. 2003. Szlávik L:. Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése. Vízügyi Közlemények, 2003/4. Vágás /: A Tisza szegedi árvízi hozamai. Hidrológiai Közlöny 8. 1973. Vágás /.: Folyórendszerek árhullámainak hálódiagrammos elemzése. Hidrológiai Közlöny 9. 1975. Vágás /.: A Tisza árvizei. VÍZDOK 1982. Váradi J.-Szlávik L.-Orlóci I.-Kertai I.-Nagy /.: Az árvízvédelem és a táj gazdálkodás jövője a Tisza mentén („A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése"). Kézirat, 2003. Vedres /.: A túl a Tiszai Árvizek eltéríthetéséről egy két szó. 1830. * * * Flood risk in the water system of the River Tisza by Dr. István ORLÓCI C.E. and Dr. Károly SZESZTAY C.E. DSc. In the turn of the Millennium River Tisza and some creeks in her drainage basin gave again a strong warning. They forced the flood-prone population and the government to remember the fact that floods are not extraordinary events and therefore one either should adapt to them or their passage should be regulated proportionally to the risk that may be endured (Table I). Owing to the geo-hydrological and topographical situation of Hungary about one fourth of the country's territory falls into flood-prone areas, the larger part of which belongs to River Tisza, while the smaller to River Danube. The flow regime of our rivers is the series of repeated floodings and recessions and their extreme behaviour is just the climatic characteristic of Hungary. Therefore the handling of floods as a catastrophe factor is an expensive and aimless decision. At the present floods play their social role primarily in terms of the safety of life and property of the population concerned. Another important role of floods is their deterministic influence on the natural processes of the floodplains. The dangers or benefits of floods can only be judged from the point of the view of the human use of the flood-prone areas, considering also the hydrological regime (the behaviour) of the river. In the Tisza river valley floods played a deterministic role in forming both the landscape and the human settlements and their economic activities (Figure 1). For many centuries a major damage to the economy of the network of settlements that had adapted to the behaviour of the river was the lack of flooding in a given year. As opposed to this floods