Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

404 Orlóci István - Szesztay Károly VI. táblázat Vázlat a többváltozós statisztikai vizsgálathoz /А/ Belépő (a veszélyeztetettséget gerjesztő) tulajdonságok /В/ Kilépő (a veszélyeztetettséget jellemző) tulajdonságok 1. TokajiJetőző vízállás Pl. (a) meghaladja a 2. fokú készenléti szintet, (b) magasabb a megelőző és a követő 5 nap vízállásánál 5. Tiszafüredi tetőzés, 2. Mederteítség a tokaji tetőzéskor Pl Tiszafüred, Szolnok, Csongrád és Szeged %;-ban kifejezett vízállásainak átlaga 6. Szolnoki tetőzés, 3. Dunai visszaduzzasztás Pl. A tokaji tetőzés napját megelőző és követő 3 nap %-ban, kifejezett vízállás átlaga a Tiszatorkolat közeli vízmércén 7. Csongrádi tetőzés, 4. A Körösök és a Maros hatása Pl. Vízhozamösszeg /vagy %-ban kifejezett súlyozott vízállás átlag/, 4-5. alkalmasan kiválasztott vízmércén a tokaji tetőzés napján 8. Szegedi tetőzés Pl. A tokaji tetőzést követő 5, 8, 12 és 16 napos időszakban észlelt legmagasabb vízállás cm-ben és %-ban kifejezett értéke az előfordulás napjának megjelölésével. A fentebbiekben utalt valamennyi vízmérceállomásról jól áttekinthető közös grafikont célszerű készíteni a tokaji tetőzést 10 nappal megelőzően kezdődő és a szegedi tetőzést tíz nappal követően végződő időszak tartamára a belépő és kilépő tulajdonságok sajátosságainak, összefoglaló áttekintésére és az esetleges gépi hibák, vagy téves adatok kiszűrésére. 2.4. Az árvízi vízjárás elemzésének irányai Az árvizek sajátosságainak feltárásában (a folyó bármely szakaszán) a vízállás és vízhozam adatok időbeli változásait leíró statisztikai jellemzőkből és összefüggésekből kell kiindulni. A jellemzők és összefüggések értékeléséhez és alkalmazásához azonban ismerni kell az egymást követő folyószakaszok hidraulikai adottságaiban bekövetkező változásokat és ezek szerepét a vízjárás alakulásában. Az ilyen összefoglaló és oknyomozó irányzatú vizsgálatok egyik célszerű kiindulópontja és eszköze a