Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

Ar\'ízi kockázat a Tisza vízrendszerében 383 1. ábra: A hazai kárcsökkentési szabályozások történeti irányzatai az árvízi kockázatot meghatá­rozó három tényező-csoport elvi kapcsolatának tükrében Figure 1. Historie trends of the regulation of decreasing-compensating damages as reflected by the theoretic relationship of the three groups offactors, which define flood risk mértékét meghatározó tényezők nagyságát és értékváltozásait tényleges tartalmuk­ban és mértékegységeikben kell ismerni. A kockázati helyzeteknek a K, Vésp ténye­zők értékszintjei és belső kapcsolataik szerinti vizsgálatára az 1. ábra a hazai árvíz­védelmi beavatkozások történeti irányzatait követő jelleggörbékkel mutat be elvi szintű példát. Az árvízi kockázat fogalmának ebben a megközelítésében a kockáza­ti helyzet és a kárcsökkentési stratégia irányzatváltozásait a K=f(V,p) (2) kapcsolat szerinti „a, b, c, d" történelmi nyomvonal rögzíti. A kockázati tényezők belső kapcsolatának, illetve a (2) képlet szerinti kár­függvény esetenkénti alakulásának a jellemzésében fontos szerepe van a K= F ha­tárhelyzeteket kijelölő egyenesnek. Az árvízi kockázat mértékének egyénenkénti elemzésében a teljes vagyon elvesztése reális lehetőség, vagyis a hosszabb idő­szakok átlagában várható árvízkárok gyakorisági görbéi határesetként belemet­szenek a K= F egyenesbe. Minél nagyobb árterületek közösségi kockázatát fejezi ki a AT és a V érték, a gyakorisági görbék annál inkább eltávolodnak a K= V egyenestől.

Next

/
Thumbnails
Contents