Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

376 Orlóci István - Szesztay Károly Az árterületen élő nagyobb közösségeket (településeket, illetve a teljes ártéri öblözetet) tekintve, az elszenvedett К károsodás többnyire számottevően а V vagyonérték alatt marad, vagyis az Z árvizi kockázat kisebb a p elöntési valószínűségnél. A Tisza hazai árterületén az 1996-os felmérés szerint az 1%-os árvízre vonatkoztatott éves közösségi, árvízi kockázat értéke Z=(774,09/2924,13)x0,01=0,26%, ami természetesen az ártéri terület statisztikai átlaga. A folyó menti ártereink 151 öblözetének élet (II. táblázat) és vagyonértékei (III. táblázat) igen eltérőek és kockázataik különbözőségét elsősorban a települések nagysága és a tulajdonosok kárérzékenysége határozza meg (Nagy 2003). II. táblázat Az ártereken lakók megoszlása Az árvízvédelmi öblözetekben lakók megoszlása öblözet lakosság db % fő % 6 4 504 000 36,3 15 10 551 000 39,7 50 33 282 000 20,3 50 33 50 000 3,6 30 20 <1000 0,1 151 100 1 388 000 100,0 III. táblázat A védett gazdasági érték megoszlása Védett gazdasági érték Öblözetek száma Az összes védett érték százaléka milliárd forint (1994) db % <0,1 14 <0,1 0,1-1,0 11 0,1 1,0-10,0 84 10,4 10,0-100,0 34 46,2 > 100,0 8 43,2 Összesen 151 100 Az (1) képlet kockázati tényezője dimenzió nélküli mutatószám, így célszerűen alkalmazható a különféle jellegű és adottságú árvízi helyzetek összehasonlítására és közös sajátosságaik kiemelésére. Valamely adott vízfolyás árvízi viszonyainak a kárcsökkentés szempontjai szerinti feltárásához azonban a kockázat fogalmát és