Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

Ar\'ízi kockázat a Tisza vízrendszerében 375 jóval kisebb, mint a polgárok egyéni, vagy a települések közösségi kárkockázata). Lényegesen eltérő a kis vízfolyások ártereinek a helyzete, ahol a helyi közösségre hárul a biztonságteremtés feladata és az állam közvetlenül a bekövetkezett káresemény rendezésében vesz részt. Esetleges és részleges az intézményrendszer első eleme (/. táblázat), a károsultak támogatása és az egyéni kockázatszabályozás. A közelmúltbeli, a rendszer sajátosságára és konzisztenciájára tekintettel nem lévő szervezeti és feladatköri átrendezések következményeként tovább kuszálódott az árvízi kockázat szabályozásának felelőségi és döntési rendszere. 1.1. Az árvízi kockázat értelmezése és számszerűsítése Az „árvízi kockázat" kifejezés egy természeti jelenség társadalmi vetületére utal. Az án'íznek, mint természeti jelenségnek vizsgálata a természeti földrajz és a műszaki hidrológia egyik legsokrétűbb tárgyköre; a kockázatnak, mint az egyéni és közösségi magatartást befolyásoló tényezőnek a megértése pedig mélyreható és szerteágazó ismereteket kíván a szociológiai, gazdaságtani és műszaki szaktudományok köréből. Az árvízi kockázatok meghatározására és a kockázatvállalási képesség alakulása szerinti értékelésére alkalmas módszerek kidolgozása a természeti, valamint a gazdasági-politikai körülményeink változására tekintettel időszerű feladat. Mind az általános érvényű elméleti megalapozás, mind a mai hazai adottságokhoz igazodó alkalmazás közös és szabatos fogalomrendszerbe illesztett rendkívül sokirányú szaktudományi elemzést kíván. Az árvízi kockázat fogalomkörének tényezőit és összefüggéseit igen sokféle szinten és részletességgel lehet vizsgálni. A lehető teljeskörűségre törekvés ezen a téren azt jelenti, hogy az árvízi kockázat fogalomkörébe tartozó tényezőket és folyamatokat a szabályozás esetenkénti adottságaihoz igazodva kell feltárni. Ugyanakkor kiindulásul és vezérfonalként szükségesnek látszik a fogalomkör eszmei magjának egyszerű és egyértelmű rögzítése. Matematikailag kifejezett egyértelműségre törekedve a „Z" ár\'ízi kockázatot a Z=(K/V)p (1) kifejezéssel lehet leírni, amelyben К - a vizsgált területen, vagy objektumban keletkező károknak, F-a terület, illetve objektum vagyoni állományának az értéke, p - az árvízi elöntésnek (károkozásnak) a tervezési (mérlegelési) időszakban várható gyakoriságát jellemző valószínűségi tényező (zérus és az egység között változó) mérőszáma. A jelentős mélységű és tartósságú elöntés gyakorta a kockázatot viselő teljes vagyonértékét elpusztítja (K= V), vagyis egyéni 'vetületében az árvízi és az elöntési kockázat mérőszáma gyakorlatilag azonos (Z=p)\ azaz feltételezve az elöntési és a mértékadót meghaladó árvíz valószínűségének az egyenlőségét, Z= 1x0,01 = 1 %-os átlagos kockázattal kell számolnia minden évben az ártéri szegényebb lakosnak.