Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

374 Orlóci István - Szesztay Károly 1. Az árvízi kockázat főbb tényezői és ágazatpolitikai alapjai A döntési kockázat valamely cselekvésnek a tervezett céltól előre nem látható okból eltérő hasznot, vagy vesztességet jelentő eredménye. A természeti kockázat, valamely földrajzi tényező ritkábban - véletlenszerűen - előforduló eseményének az életkörülményekre, illetve a gazdálkodásra gyakorolt, szintén előnyös vagy hátrányos hatása. A rendszeresebben jelentkező árvizek meghatározott gazdasági rendszerben (ártéri gazdálkodás, folyóvölgyi civilizációk) számottevő erőforrások voltak, elmaradásuk, például a hazai ártereken is nagy kárt, esetenként éhínséget okozott. A ritka nagy árvizek azonban veszélyesek, és kárt okozók. Az árvízi kockázat a gazdasági és a településhálózati fejlődés során egyre inkább kárkockázati értelművé vált. Bár a kisebb árvizeknek napjainkban is van hasznos szerepe (vizes élőhelyek, halászat stb.) tanulmányunk lényegében kárkockázati tényezőként értelmezi az árvizeket. Az árvízi kockázat szabályozása (az I. táblázat tartalmával értelmezett árvízvédelem) lényegében (egyéni, közösségi, illetve állami) infrastrukturális szolgáltatás. Mértékét és módozatát elsődlegesen az ártéri területhasználat iránti igényt számszerüsítő árvízkár-potenciálnak és a veszélyeztetettség mértékét kifejező elöntési (károkozási) valószínűségnek (ami általában kisebb, mint az árvíz előfordulási valószínűsége) a vállalható kockázat szerinti mérlegelésével lehet kijelölni. Az árvízi kockázat szabályozás egyfelől az állami biztonságpolitika szerves eleme, másfelől az állampolgárok és a kis közösségek differenciált feltételei szerint megoldandó feladat. Alapvető kérdés, hogy miként lehet összehangolni az egyenlő biztonságot az igen eltérő kockázatvállalási képességgel. A jelenlegi árvízvédelmi intézményrendszerünk a folyók árterein állami szolgáltatásként egyenlő biztonságot teremt és ez az ott lévő vagyonra vonatkoztatott összesített közösségi kárkockázatnak, felel meg (ami I. táblázat Az árvízvédelem céljai és módszerei Az árvízkár csökkentése Az árvízkár megelőzése A károsultak támogatása Árvízvédekezés A kárérzékenység csökkentése Arvízszabályozásárvízmentesítés 1. Segélyezés 2. Hitelnyújtás; Adókedvezmény 3. Kárbiztosítás 1 .A veszélyeztetettek felkészítése és rendszeres tájékoztatása; 2. Árvízi előrejelzés 3. A védmüvek erősítése; ideiglenes védmüvek építése 4. Élet és vagyonmentés 5. Az árvízi elöntések szabályozása; Lokalizálás és az árvíz visszavezetése. 1. Az árterek használatának szabályozása: építésitilalmak, földhasználati korlátozások és preferenciák 2. Egyedi védelmi megoldások: körtöltések, területfeltöltések, kiemelt épületek, vízzáró építmények 1. Az árvíz keletkezésének szabályozása: -vízgyűjtőrendezés/övgátalás teraszolás, vízmosáskötés/, erdősítés,rétegvonalas müvelés, - időjárás-szabályozás 2. Az árvíz lefolyásának szabályozása: -folyószabályozás, a meder vízvezetőképességének növelése, -árvédelmi töltések, nagyvízi meder kialakítása -árapasztó csatornák, -árvízi -üzemi- tározók, -szükség, ill. vésztározók.