Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 3-4. füzet ÁRVÍZI KOCKÁZAT A TISZA VÍZRENDSZERÉBEN DR. ORLÓCI ISTVÁN ÉS DR. SZESZTAY KÁROLY Magyarországon a vízháztartás szélsőségei a legjelentősebb természeti kockázati tényezők. A vízhiánynak még ma is súlyos következménye a növénytermesztésben kárt okozó aszály és növekvő a társadalmi jelentősége a természetes élőállományra gyakorolt hatásának. Az árvizek változatlanul az élet- és vagyonbiztonság legjelentősebb természeti kockázati tényezői és hangsúlyos a politikai jelentősége a településeket, illetve a lakosságot közvetlenül károsító eseményeknek. Az ezredfordulón, alig több mint három év alatt négy ritkán, illetve korábban nem tapasztalt viselkedésű árhullám vonult le a Tiszán. A 2000. évi árhullámnál az eddigi maximumot 30-90 cm-rel meghaladó tetőző vízszintek alakultak ki; 2001ben pedig - 54 év után - ismét átszakadt a töltés a Felső-Tiszán és számottevő károk keletkeztek a beregi területen. A következmények társadalmi segítséget is ösztönző eleme volt az, hogy sok lakosnak a teljes vagyona elpusztult. A rendkívüli árvízi esemény messze meghaladta a polgárok és a helyi közösségek kockázatvállalási képességét. Hasonlóan súlyos helyzetet okozott a Tisza vízgyűjtőjén néhány kisebb patak, amelyeknek árvizei emberéletet is követeltek. Az árvizek következményeinek sorában különösen figyelmet érdemelnek a nem tervezett, és erőteljesen növekvő védekezési és kárenyhítési költségek, beleértve ezekbe az esetlegességből származó sokféle vesztességet is. Az események vizsgálatának fontos feladata a vízjárás lehetséges változásának elemzése: Gyarapodnak, és növekednek-e az árvizek? Melyek az árvizek keletkezését kedvezőtlenül befolyásoló és korlátozható emberi tevékenységek? De alapvető biztonságstratégiai kérdésekre is választ kell adni: Fent kell-e tartani az egyenlő biztonság elvét az állami feladatkörben és a gyakorlati gazdátlanságot a patakok árvízi kockázatának szabályozásában? Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy milyen módon és milyen mértékben kell fejleszteni az árvízvédelmi rendszert, elsődlegesen a polgárok, a közösségek és az állam változó kockázatvállalási feltételeit kell felmérni. A tanulmány az időszerű kérdések megválaszolásához az árvízi kockázatkezelés ágazatpolitikai alapjainak történeti és anatómiai áttekintésével, valamint a Tiszavízrendszer főbb hidrológiai sajátosságainak elemzésével és a változó feltételek összefoglalásával kapcsolódik. A kézirat érkezett: 2005.V.23. Dr. Orlóci István oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem címzetes docense. Dr. Szesztay Károly oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora.