Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

Az 1954. évi dunai ár\'íz 329 Kialakították a kormánybizottság szervezetét, az OVF teljes személyzetét a vízgazdálkodási főosztályra háruló árvédekezés szolgálatába állították, kijelölték a két kormánybiztos-helyettest (Serf Egyed és Szászhelyi Pál), az operatív bizottság vezetőjét (Ziegler Károly) és helyettesét (SikJenő), végül a kormánybizottságba bevonták a tárcaösszekötőket. - A minisztertanács a kormánybiztos elnöklete alatt felállította az Országos Árvízvédelmi Bizottságot és a Megyei Árvízvédelmi Bizottságokat. - Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon döntés született, hogy kormánybiztoshelyetteseket küldenek ki a győri igazgatósághoz (Horváth Sándort) és a budapesti vízügyi igazgatóság bajai kirendeltségéhez (Bartos Ist\>ánt kormánybiztos-helyettesként és Ihrig Dénest műszaki szakértőként). - A Győri Vízügyi Igazgatóság vezetője egyrészt a Duna jobb part XI. szakaszára is (I. táblázat) elrendelte az árvízvédelmi készültséget, másrészt megtett minden előírt intézkedést saját erőinek mozgósítására (Serf-Sik 1955), az Igazgatóság teljes személyzetét az árvédekezés szolgálatába állította. A „minden előírt intézkedés" azt jelentette, hogy a szakaszvédelem vezetői megfelelő időben elfoglalták helyüket a szakaszokon, a központban felállt a védelmi törzs és még aznap, július 9-én, pedig berendelték az igazgatóság szabadságon levő dolgozóit. Köztük volt a Rábaszabályozó Társulat árvízvédekezésben nagy tapasztalatokkal rendelkező főmérnöke, Illés Aladár is. A Győri Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi naplójában július 9-én, az elsőfokú árvédelmi készültség elrendelése után a következő szöveg olvasható: „Illés Aladár főmérnök. Arvédekezési szolgálatra sürgősen vonuljon be. Asztalos" (Pális 1956). Az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól még a riasztás napján a Győri Vízügyi Igazgatósághoz érkezett a vízügyi szolgálat egyik legtapasztaltabb árvédekező szakembere Marek László, aki ellenőrizte a felkészülést, szakmai tanácsokat adott és megismerte az Igazgatóság igényeit és személyesen is megteremtette a kapcsolatot a igazgatóság és az OVF árvédelmi törzse között; Az árvédekezésben további érdekelt budapesti, székesfehérvári és pécsi vízügyi igazgatóságok (a bajai a júliusi árvíz idején még a budapesti igazgatóság kirendeltségeként működött) az árvízvédelmi készültségeket az /. táblázatnak megfelelően rendelték el. A budapesti és székesfehérvári és pécsi vízügyi igazgatóságok felkészülés szempontjából a győrinél lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak. Egyrészt több idejük volt, hiszen a bécsi tetőzés után általában Rajkán már 1 nappal, viszont Budapesten 3-5 és Mohácson 6-7 nappal később következik be a tetőzés. Másrészt a tetőzés előrejelzését is sokkal pontosabban lehet meghatározni a bécsi, a pozsonyi vagy a komáromi tényleges tetőzésekből. A Győri Vízügyi Igazgatóság, mint a többi olyan igazgatóság, melyek területére az árvizek közvetlenül érkeznek az országhatáron túlról, nemcsak az időelőny, hanem a várható tetőzések szempontjából is nehéz helyzetben vannak, mert a várható tetőzés előrejel-