Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

330 Stelczer Károly zésének megbízhatóságát a szomszéd állam(ok) vízrajzi szolgálatának előrejelzései, főként a tetőzés előre jelzett értékének pontossága, lényegesen befolyásolja. Az osztrák vízrajzi szolgálat Bécsre kiadott előrejelzései sorra magasabbak voltak, mint a ténylegesen bekövetkezettek. Az 1954. július 10-i előrejelzés 73 cm-rel volt magasabb (igaz ekkor még a Duna felső vízgyűjtőjén zuhogott az eső és sem a schärdingi, sem a passaui vízmércén nem tetőzött az ár), de még július 12-én is 32 cm-rel nagyobbat jeleztek Bécsre, pedig ekkor már Linz is tetőzött. A VITUKI Országos Vízjelző Szolgálata az előrejelzését egyrészt a bécsi előrejelzésre, másrészt pedig az előző, hasonló nagyságú, 1899. évi árvízre, alapozta. Az 1899-i árvizet Linzben az 1954. július 12-i tetőzés ugyan 56 cm-rel meghaladta, de Struden már 5 cm-rel alacsonyabban tetőzött, mint 1899-ben. Ezzel a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálatnak még egy oka volt, hogy a ténylegesnél rohamosabban ellapuló árhullámra következtessen (Lászlóffy 1955/ Eredmény: a tetőző vízállásokra mind Komáromnál, mind Budapestnél is alábecsült értékek születtek. Budapestre a tetőzés előtt 4 nappal -35 cm, 3 nappal -15 cm, Komáromot illetően pedig a 3 nappal előbb kiadott előrejelzés hibája -51 cm volt. A Győri Vízügyi Igazgatóságon Károlyi (Lászlóffy 1955J július 11-én mércekapcsolatok és a Duna árvízi hossz-szelvénye és a linzi tetőzés alapján készített előrejelzést a győri Igazgatóság főbb mércéire. Komáromban a várható tetőző magasságot 750-800 cm közöttire jelezte, de inkább a 800 cm-hez közelebb álló maximumot várta. Ez a hatnapos előrejelzés rendkívül jónak bizonyult (751 centiméterrel tetőzött az ár, de a szigetközi szakadások nélkül 770 cm lett volna) és nagyban segítette a KomáromAlmásfüzitő védvonalon védekezők munkáját. Sajnos Dunaremetére Károlyi (Lászlóffy 1955,) még július 13-án is csak 660 cm-t jelzett, 32 cm-rel kevesebbet a tényleges tetőzésnél. Még rosszabb volt az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése: közel egy méterrel kevesebb. Ez viszont az ott védekezők számára azt jelentette, hogy amíg a szigetközi védvonal legalacsonyabb szakaszain az előrejelzett magasság alig érte volna el, vagy éppen színeit volna a töltéskoronával, addig a tényleges, magasabb tetőzés miatt, a tetőzés előtt egy nappal - a védekezés legkritikusabb szakaszában - nyúlgátat kellett építeni, sokszor már a töltéskoronán átbukó víz mellett. A dunai árvízi előrejelzés fejlesztésére Lászlóffy (\955) 10 pontos javaslatot tett. Ezek közül ötven év távlatából csak egyet emelnék ki: „Több figyelmet kell szentelnünk a meteorológiai szolgálat szinoptikus adatainak". Ugyanis véleményem szerint is a vízgyűjtőre hullott csapadék - mennyisége, - intenzitása és - területi eloszlása döntően befolyásolja az árvíz - levonulását, - magasságát és - tartósságát. Mindezek pedig együttesen meghatározzák azt a töltésméretet, mely a sikeres védekezés egyik lényeges alapfeltétele.