Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé

24 Orlóci István IV. táblázat A természeti erőforrások értékösszetevői Teljes társadalmi érték Személyes használattal összefüggő érték Nem használattal összefüggő érték Közvetlen használat értéke Közvetett használat értéke Választási lehetőség értéke Hagyomány vagy örökölhetőség értéke Létezési érték • élelmiszer - biomassza - egészség - a folyó készletei (2. táblázat) - ökológiai funkciók - a folyó kockázatai (2. táblázat) - biodiverzitás - védett élőlények - a folyó társadalmi jelentőségű tulajdonságai - élőlények - irreverzibilis folyamatok - a folyó szerepe a társadalmi tudatban - élőlények - a folyó szerepe a tájfejlödésben -»-»•* -»-•-» -»-»-» csökken a személy érintettsége azt a lehetőséget jelenti, hogy valaki, aki jelenleg nem fogyasztója a természeti tőke szolgáltatásainak, a jövőben azzá válhat. A választási lehetőség a „fenntartható fejlődés" alapeszméje; jelesül az, hogy a jövő generációi vagy a jelenlegi generációk a jövőben az adott természeti értéket - legalább olyan minőségben, mint a használók a jelenben - választani tudják A „Nem használattal összefüggő" értékösszetevő a hagyomány vagy örökölhetőség, mint érték. Ez azt jelenti, hogy pl. a természeti és az azokhoz kötődő emberi-társadalmi tényezők, illetve folyamatok sajátos rendszerben összefonódnak, és nemzedékről nemzedékre öröklődnek. A hagyomány és örökölhetőség, mint érték, igen sérülékeny értékösszetevő, hiszen pl. egy-egy jelentős szennyezést talán évek, évtizedek alatt kihever a folyó, de ha megszakad a hagyomány átadásának a generációs folyamata, a lánc megszakad, a hagyomány örökre elhal. (Figyeljünk az EKI-preamb. (l).-re: „Más dolgoktól eltérően a víz nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit annak megfelelően óvni, védeni és kezelni kell." A napi (gazdasági) használattól a legtávolabb esik a „létezési érték". Ez az értékrész azt jelenti, hogy a természetnek önmagában is van értéke, mert a jövőben előjöhet ma még rejtett érték. Az értékösszetevők mérésére, illetve az érték-mérleg megállapítására számos eljárás létezik; a következőkben csak a legjobb megoldás kiválasztási - döntési — rendszerének főbb típusait foglalom össze. A nemzetközi szakirodalom a gazdasági és társadalmi előnyök, hátrányok és kockázatok megosztására a három fő igazságossági elvnek - az utilitariánus, a libertariánus és az egalitariánus elosztási igazságosság elveinek - megfelelően a hierarchikus, a piaci, illetve a közösségi döntési típusokat különbözteti meg. Az ún. hierarchikus döntést az jellemzi, hogy a létesítmény helyét, technológiáját, működési paramétereit stb. a beruházó és az enge-