Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 121 nemzetközi pénzintézetek, illetve EU alapok által történő finanszírozásának lehetőségére, annak kritériumaira, a biztosítási módszerek alkalmazásának szélesítésére, továbbá az ártereken megkívánt építési korlátozások megalapozott meghatározása és valós hozzáférésű közzététele érdekében. A kockázatok kezelése tekintetében ajánlatos hangsúlyosan megjeleníteni - a kárpotenciál csökkentésének szabályozási eszközeit, a vízgazdálkodás, a területhasználat és a település politika hosszú távú, határokon átnyúló, regionális fejlesztési tervezésének ösztönzésével; - a preventív nem-szerkezeti és szerkezeti, továbbá az operatív intézkedések összefüggéseit; - a víz visszatartására alkalmas területek és közvetlen árterek meghatározásának, kijelölésének és jogi eszközökkel történő biztosításának cselekvési programját; - az ún. érzékeny infrastruktúrák - amelyek működése alapvető a közbiztonság, a közrend védelme és fenntartása szempontjából, vagy amelyek meghibásodása nagy kockázatot jelent az emberekre, vagy ugyanilyen kockázatot társadalmi/gazdasági fontosságuk miatt - azaz = vízellátás, elektromos energia ellátás, szennyvíz stb.; = érzékeny létesítmények (bölcsőde, óvoda, iskola, öregek otthona, kórház stb.) = kritikus védelmi infrastruktúra (fegyveres és rendvédelmi szervek, árvízés katasztrófavédelmi telephelyek, készletek stb.) veszélyeztetettségi és sérülékenységi vizsgálatát, és annak eredményétől függő tennivalók meghatározását. 4.7. Társadalmi tudatosság és a társadalmi részvétel Külön kell szólni a társadalmi tudatosság emelésének, és a társadalmi részvételnek a kérdéseivel, mely a VKI előírásainak is, a BPD ajánlásainak is, és az ICPDR Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve és a Duna-vízgyűjtő fenntartható árvízvédelmi intézkedési tervének egyaránt fontos, az Aarhusi Konvenció által európai szinten szabályozott kiemelkedő eleme. A társadalomnak a tervezési, döntés-előkészítési folyamatokba történő bevonásának különböző gyakorlata alakult ki a különböző társadalmakban. Természetesen a magántulajdonon alapuló piacgazdasági körülmények között működő jogrendben, ahol az egyéni és közösségi érdekérvényesítés lehetőségei kiterjedtek, az érdeksértés esetén felmerülő következmények súlyosak, több, komoly fiaskóval járt projekt tapasztalatai alapján már évtizedekkel korábban kialakult a társadalmi részvétel rendje. A témával kapcsolatban mind a Víz Keretirányelv, mind a Legjobb Gyakorlat Dokumentum számos előírást, ill. ajánlást tesz. A rendszerváltást követően itthon is történtek kezdeményezések a külföldi tapasztalatok átvételére, szakterületünkön pl. a korábban már említett, a '90-es évek közepén elindult, majd leállt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban.