Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

106 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án diagnózisát, áttekinti, mit tettek eddig a probléma leküzdésére az EU, a tagországok, illetve a nemzetközi vízgyűjtő-bizottságok keretei között. Az EU eddigi tevékenységét illetően kiemeli a kutatási keretprogramok, a regionális fejlesztési politika eredményeit, külön megemlítve az INTERREG keretében megvalósított IRMA (Id. A 2.3.1. alfejezetet) és SCALDIT

1

7 projekteket, mint pozitív példát. A Közös Mezőgazdasági Politika tekintetében kiemeli, hogy a 2003. évi reform pozitívan járul hozzá az árvízvédelemhez, pl. a talajok vízvisszatartó kapacitását növelő projektek támogatásával, az állandó rét-legelők fenntartásával. A környezetvédelmi politika terén a víz igazgatók árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenységét emeli ki az előterjesztés és külön fejezetet szán a Szolidaritási Alapnak, mint a bekövetkezett árvízkatasztrófák esetén rendelkezésre álló azonnali segélyforrásnak. Az előterjesztés aláhúzza, hogy az árvizek kedvezőtlen hatásainak csökkentésére irányuló kockázatkezelés fel kell ölelje a megelőzés, a védelem, a felkészültség növelése, a védekezés, valamint a helyreállítás és a tapasztalatok levonásának teljes szféráját. Európa legfontosabb folyói vízgyűjtőinek többsége nemzetközileg osztott, és ez azt jelenti, hogy az EU szintű együttműködés az egyes tagországok egyéni erőfeszítéseihez fontos hozzáadott értéket jelenthet. Ennek okán az előterjesztés azt javasolja, hogy a tagállamok és a Bizottság együtt munkálkodjék egy koordinált árvíz megelőzési, -védelmi és -védekezési cselekvési program kidolgozásán és megvalósításán. A cselekvési program lényegi jellemzői az alábbiak: - Az együttműködés és koordináció javítása a folyó vízgyűjtőjén az árvízkockázati cselekvési tervek kidolgozása és megvalósítása útján; - A területfejlesztési-területhasználati tervezés és a kommunikáció eszközeként szolgáló árvízi kockázati térképek kidolgozása; - Az információ- és tapasztalatcsere javítása, a legjobb gyakorlatok koordinált fejlesztése és elterjesztésének előmozdítása; - A kapcsolatok erősítése a kutatói társadalom, illetve a vízgazdálkodásért és árvízvédelemért felelős hatóságok között; - A releváns közösségi politikák közötti koordináció javítása; - Az árvízi ismeretek és tudatosság növelése az érintettek szélesebb körű bevonásával és még hatékonyabb kommunikációval. A megcélzott Cselekvési Program kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi a tagállamok, a Bizottság és az érintettek közös munkáját, az alábbiak szerint. A tagállamok feladata és felelőssége az árvízi kockázati térképek és az árvízkockázat kezelési tervek elkészítése az adott vízgyűjtőben a nemzeti, regionális és helyi hatóságok bevonásával. " A Scheldt/Escaut folyók völgyében 2003-ban, Franciaország, Belgium és Hollandia által az INTERREG keretében indított vízgyűjtő tervezési és árvízvédelmi projekt.