Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 107 A Bizottság dolga a koordináció és az árvízvédelemmel kapcsolatos információcsere elősegítése, valamint a legjobb gyakorlat terjesztésének előmozdítása. A Bizottság biztosítja továbbá, hogy valamennyi releváns közös, ill. közösségi politika járuljon hozzá az árvízvédelemhez. A kutatási, műszaki fejlesztési és demonstrációs keretprogramok segítségével a Bizottság közvetlen és közvetett árvízvédelmi kutatásokat fog támogatni. A tagállamok és a Bizottság közösen lesznek felelősek a cselekvési Program átfogó koordinációjáért, a víz-igazgatók és a Bizottság képviselőinek rendszeres értekezletei keretében. Az érintettek képviselői teljes mértékben be lesznek vonva az árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozásába, illetve a Bizottság által szervezendő műszaki vitákba. Az összehangolt EU cselekvési Program költségeit és várható hasznait illetően az előterjesztés megállapítja, hogy a pénzben kifejezett hozzáadott érték meghatározása nagyon nehéz, de minőségi ugrás várható az EU-n belüli jobb koordinációtól, mely az alábbiakban fejtheti ki hatását: - Költséghatékonyabb és fenntarthatóbb árvízi kockázatkezelési intézkedések; - Az európai fenntartható fejlődést fenyegető árvízi kockázatok csökkentésének átfogó megközelítése; - A védelem javuló színvonala az információ- és tapasztalatcsere javítása és a legjobb gyakorlat közös fejlesztése eredményeképp; - Koncentráltabb kutatási tevékenység és erőseb kapcsolatok a kutatási szféra és a döntéshozók, politikaformálók között; - Az árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozásának koherens megközelítése és összekapcsolása az EU pénzügyi alapjaival, programjaival; A közvélemény magasabb szintű bevonása és tudatosságának emelése. Végezetül az előterjesztés felkéri a tagállamokat az összehangolt cselekvési Program támogatására. Az előterjesztés melléklete egy Irányelv az árvízi kockázatkezelési tervek és árvízi kockázati térképek kidolgozásához és végrehajtásához. Főbb alapelvek: Az árvízi kockázatkezelési terveket - elsősorban a határokkal osztott folyókra, illetve vízgyűjtőikre, - a VKI által előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel és intézkedési programokkal teljes mértékben integrálva, azzal azonos határidők szerint, - hosszú távú (50-100 éves) stratégiai megközelítésben, - interdiszciplináris megközelítésben, a vízgazdálkodás, a területhasználat, a területrendezés és városfejlesztés, mezőgazdaság, közlekedés, természetvédelem figyelembe vételével valamennyi (országos, regionális, helyi) szinten, a szolidaritási elv alkalmazásával, azaz a problémák megoldása nem hozhatja kedvezőtlenebb helyzetbe az alvízi vagy túlparti területeket, országokat, - a három lépésből álló célszerű stratégia alkalmazásával: víz visszatartás, tározás, továbbvezetés.