Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

202 Dr. Szlávik Lajos-Dr. Bakonyi Péter-Dr. Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás alapvetően megváltoztak. A vízügyi igazgatóságok mellett az elsősorban helyi vízkárelhárításért felelős, ugyanakkor önállóan védekező önkormányzatok is találhatók a területen, megváltozott a Megyei Védelmi Bizottság felelőssége és jogköre, irányító és védekező szervezetként megjelent a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei. A vízügyi ágazat átszervezése következtében mértékadó árvíznél a védvonalakon olyan irányító és végrehajtó személyzet jelenhet meg, akik területi ismeretekkel nem rendelkeznek és az operatív beavatkozásokat a rendelkezésre álló védelmi és lokalizációs tervekre támaszkodva kénytelenek végrehajtani. Ezért rendkívül fontos, hogy a tervek megfelelő színvonalú térképi alapokon az öblözetben található valamennyi lokalizációs lehetőséget kellő műszaki színvonalon tartalmazzák. A lokalizációs tervek legutóbbi módszertani útmutatójának kidolgozása óta jelentős műszaki fejlődés történt, többek között a numerikus hidraulikában, valamint az informatikában is. A jelen körülmények között a korszerű lokalizációs terveknél már szóba jöhet a digitális térképi alapok alkalmazása, valamint a tervek hagyományos papír adathordozón való tárolása mellett az információk elektronikus formában való megőrzése is. Kialakítva az erre szolgáló megfelelő technológiát, a jövőben a lokalizációs tervek rendszeres karbantartása is megoldható lesz. 1. Az árvízi lokalizáció fogalma, szerepe és típusai Kiépített árvízvédelmi rendszerek esetén is számolni kell töltésszakadás bekövetkezésével, árvízi elöntés okozta kárral. E károk csökkentése a lokalizálás feladata. Lokalizálás alatt az árvízvédelmi főművek megrongálásával a mentesített ártérre kitört árvizek továbbterjedésének megakadályozását, korlátozását, ill. az elöntések késleltetését értjük. A károk csökkentését a lokalizációs munkák keretében három fő tevékenység tervszerű végrehajtásával lehet megközelíteni, illetve elérni, amelyek céljai a következők (Szlávik 1987): - lokalizációs töltéssel a kiömlő vizeket a természetes ártérnél kisebb területen megtartani, - természetes terepadottságok, mesterséges művek (csatorna, út, vasút stb.) felhasználásával a víz levonulási irányát megszabni, - a kiömlött vizeket mielőbb tervszerűen elvezetni, az elöntött területekről viszszavezetni a befogadóba. A lokalizáció lehetséges módjait többféle szempont szerint lehet osztályozni (Tápay 1967, 1971, OVH 1974, Zorkóczy 1976). Megkülönböztethetünk: - statikus és dinamikus, - teljes és késleltetéses, - preventív és operatív lokalizációt. 1.1. Statikus (tározásos) lokalizáció A statikus (tározásos) lokalizáció lényegében a kiömlött vizek megállítására törekszik. Két esete lehetséges: a teljes és a késleltetéses lokalizáció. A teljes lokalizáció esetén a kitört vizeket olyan természetes magaslatokkal és