Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai 203 mesterséges vonalas létesítményekkel körülzárt medencében tartjuk vissza, amely az egész árvíz további tartama alatt meg tudja akadályozni újabb területek elöntését. A teljes lokalizáció alkalmazási feltételei: kisesésű terep, nagy kiterjedésű öblözetek, kellő magasságú és hatékonyan védhető lokalizációs vonalak, viszonylag gyors apadás a folyóban. Töltésszakadáskor elkezdett lokalizációs töltésépítéssel időhiány miatt - ez a módszer általában nem vezet eredményre. A késleltetett lokalizáció esetén - kényszerűségből - megelégszünk azzal, hogy a töltésszakadás mögött létesített/létrejött tározó medence idővel túlcsorduljon, de az ilyen módon nyert idő elegendő legyen a túlcsordulás miatt veszélyeztetett területek nyugodt, fegyelmezett kiürítésére, a lakosság és az anyagi javak minél nagyobb mértékben történő biztonságba helyezésére. A késleltetett lokalizáció alkalmazási feltételei: kisesésű terep, viszonylag alacsony, műszakilag tartósan nem védhető lokalizációs vonalak, a folyóban időben elhúzódó apadás. 1.2. Dinamikus (tereléses) lokalizáció A statikussal szemben a dinamikus (tereléses) lokalizáció megengedi, sőt megkívánja a kitört vizek mozgását, viszont megfelelően kialakított művek segítségével igyekszik a víz útját a mélyebb fekvésű, vagy kevésbé értékesebb területek felé irányítani. A dinamikus (tereléses) lokalizációs módszer felhasználja azokat az árteret átszelő út- és vasúttöltéseket, csatorna depóniákat stb., amelyek alapvetően befolyásolják a kitört vizek vonulását. E létesítmények duzzasztó, terelő hatásával feltétlenül számolni kell. Alapvető cél az elárasztott ártéri öblözetben a kiömlött vizet minél kisebb területen, minél kevesebb kár okozásával átvezetni. Számolni kell azzal, hogy a víz útját keresztező vonalas létesítmények a levonulást időben és vízhozamban egyaránt szaggatottá tehetik és ennek következtében viszonylag sekély és kis sebességű elöntések helyett nagy dinamikai hatású sebes vízlökések támadhatják az öblözet védendő objektumait. 1.3. Preventív és operatív lokalizáció A preventív és operatív lokalizáció között inkább a művek, mint a lokalizáció módja szempontjából teszünk különbséget. A preventív lokalizáció arra törekszik, hogy az árvizeket megelőzően teljes értékű lokalizációs műveket hozzon létre. Az operatív lokalizáció már csak az árvíz során kialakult veszélyhelyzetek nyomán tűzheti ki célul, hogy a kitört, vagy kitöréssel fenyegető vizek feltartóztatására alkalmas vonalas létesítményeket a szükséghez mérten megerősítse és védelmezze. 1.4. Árvízi szükségtározás Az árvízi szükségtározás a lokalizáció speciális esetének tekinthető, éspedig preventív statikus (tározásos) lokalizációnak, amely lehet teljes és - abban az esetben, ha a szükségtározó területét részekre (kazettákra) osztják - késleltetéses (Szlávik 1980, 1983, 1998).