Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Korompay András-Kránitz István-Nagy László: Jelenségek a védműveken, a töltésfeltárások megállapításai és tapasztalatai az 1998. novemberi árhullám idején

Jelenségek a védmüveken, a töltésfeltárások megállapításai és tapasztalatai az 1998.... 187 tározó töltésein is-jelentős károkat, elhabolást okozott. A fővédvonalak mentén fakadóvíz 133 km hosszon jelentkezett, 3,13 km

2 elöntést okozva. Ezen szakaszon 50 db csurgást és 4 db buzgárt észleltek, illetve hárítottak el. Egyes helyeken, az átázások miatt a töltések bordás megtámasztását kellett elvégezni. Az árhullám a Tisza Szolnoktól Csongrádig terjedő szakaszán fokozatosan ellapult, Csongrád és Szeged között pedig az eddigi LNV- hez viszonyítva jelentősen, (Szegednél 255 cm-rel) elmaradt (Kováts-Benke 2003). Ezért a folyó alsó szakaszain különleges védelmi beavatkozásra már nem került sor. A védekezési készültséget december 4én szüntették meg. 2. Általános megjegyzések az árvízi jelenségekkel kapcsolatban Az árvízvédelmi földmüvek bejárása során több olyan általános tapasztalat megfogalmazódott, amelyek a későbbiekben cselekvési programok alapját kell, hogy szolgálják: — A védekezés sikerében a legfontosabb elem az előirt méretre kiépített gát volt, melynek hatékonyságát fokozta a gátak megközelíthetősége, illetve a burkolat a töltéskoronán. — A védekezés során több, mint 19 km hosszon volt szükség nyúlgát építésre, ami helyenként 0,50 méternél nagyobb vizet tartott. — Az árvízvédelmi töltések és a rézsű biológiai védelme jó állapotban volt, így az átbukó víz nem tudott kárt tenni a töltésben. A fejlesztések mellett nem szabad elfelejtkezni a fenntartási feladatokról sem. — A gátaknak erősebb jogi védelmet kell biztosítani. A belterületeken a házak, a kerítések rátelepedtek a gát lábára, a külterületeken pedig a mélyszántás a gát lábáig tart. Sok helyen nincs biztosítva a 10 méteres biztonsági sáv, ami jelentősen csökkenti a gát védhetöségét. — Ásott és fúrt kutak pozitívvá váltak a töltés környezetében, ezek a fedőréteget átütő létesítmények szabályozatlanságuk miatt jelentenek veszélyt az árvízvédelmi gát biztonságára. Nagyrészük engedély nélkül készült. Célszerű volna a veszélyek csökkentése érdekében első lépésként az ásott és fúrt kutak felmérését elvégezni, majd az árvízvédelmi szempontból nem megfelelöeket megszüntetni. — Az árvizi jelenségekkel kapcsolatos kommunikáció azt igényli, hogy az árvízi jelenségeket definíciójuk alapján nevükön nevezzük. Bár mindenkinek van elképzelése a fellágyulás, ázalgás, habarék, folyások, felpúposodás szavakkal kapcsolatban, azonban a jelenségek megítélése szempontjából az egységes szóhasználat alkalmazása a kívánatos. — A felpuhulás jelensége elleni védekezésnél az árvíz ideje alatt négy módszer alakult ki, úgymint leterhelés, körbezárás, mindkettő kiszúrással vagy anélkül, a legbátrabbak pedig a be nem avatkozás politikáját választották. A helyes védekezési módot a jelenség okának vizsgálata után kellene a meghatározni, ami pedig kutatás-fejlesztés téma alapján volna megismerhető. - A gyakorlatban a védekezők gyakran összekeverik fakadóvíz és a talpszivárgás fogalmát. A két jelenség között a helyismeret alapján könnyű különbséget tenni. Nem várható nagy mennyiségű fakadóvíz olyan területen, ahol 3—4 m vastag