Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Korompay András-Kránitz István-Nagy László: Jelenségek a védműveken, a töltésfeltárások megállapításai és tapasztalatai az 1998. novemberi árhullám idején

188 Korompa

v A.

—

Kr

á

nitz I

.

—

Nagy L. az agyag fedőréteg. Az ilyen helyeken tapasztalt nagy kiterjedésű víz valószínűleg belvíz. - Problémát jelentett három vízügyi igazgatóságnál is a munkaközi állapotban lévő gátépítés. - Minden szivárgót (különösen a zártszivárgókat) célszerű részletesen átvizsgálni az árvíz alatti viselkedésük alapján. - Az utóbbi évek védekezéseinél tapasztalt tendenciák az 1998. évi tiszai árvízvédekezésnél is megmutatkoztak, például csökkent a kö felhasználás. A korábban a gátba épített kö inkább akadályként, mint segítségként jelentkezett amellett, hogy a fenntartása a kömüveknek megoldhatatlan. 3. Műtárgyak A töltés és az altalaj hibái mellett a gátakba beépült műtáigyak árvizek idején további veszélyforrást jelentenek. A Felső-Tiszán novemberben lefolytatott árvízvédekezés során azokon a védvonalakon, amelyeken a víz szintje meghaladta a 111. fokra mértékadó vízszintet, árvízi terhelésnek volt kitéve 455 darab töltést keresztező műtárgy. (Az egyidejűleg készültségben lévő védvonalak hossza november 14-én 1605 km volt, ebből rendkívüli fokozatban 450 km, III. fokban 740 km volt.) A töltést keresztező műtárgyakról rendelkezésre álló nyilvántartás szerint ezek állapotának minősítése a következő: Azonnal javítandó 1 db Sürgősen javítandó 8 db Megfigyelendő 15 db Jó 66 db Kifogástalan 93 db Megszüntetendő 23 db Megszüntetett 10 db Nincs minősítve 191 db 455 db A 455 db töltést keresztező műtárgyból 246 db esik a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság védvonalaira. A védvonalakat terhelő rendkívül magas árhullám kis tartósságára tekintettel a műtárgyak környezetében komolyabb veszélyes jelenséget nem észleltek. A Kövessy Győző-zsilip lezárása miatti szivattyúzásos vízátemelés kitorkolásánál keletkezett kimosódás a mentett oldali rézsün, amit sikerült helyreállítani, de ez nem nevezhető mütárgyhibának. Tipikus műtárgy melletti szivárgási jelenséget észleltek Aranyosapátinál, ahol a víz elvezetése mellett bordás megtámasztásos védelem kiépítésére került sor. Az Észak-magyarországi Vizügyi Igazgatóság védvonalain az előzőek szerinti válogatás 87 db műtárgyat érint. Itt a védekezésről készült összefoglaló jelentés szerint már több említést érdemlő jelenséget észleltek (Pados 2003). Gondok jelentkeztek a 08.05 védelmi szakasz ricsei szivattyútelepénél a mélyvezetésű nyomócső környezetében. A mára már használaton kívüli szivattyútelep tolózár aknájában és további két aknában az árvízszint emelkedésével párhuzamosan nőtt a vízszint. A csatlakozó bel-