Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Szlávik Lajos: A vízügyi igazgatóságok közreműködése a felső-tiszai árvízvédekezésben

A vízügyi igazgatóságok közreműködése a felső-tiszai árvízvédekezésben I 73 fedőréteg miatt szivárgó árok, csatorna vagy drénrendszer kialakítását nem engedélyezte a szakaszvédelem-vezetés az esetleges felszakadások elkerülése végett, így alakulhattak ki a több tíz négyzetméteres vízfelületek helyenként 40-50 cm-es mélységgel, erősen áztatva a mentett oldali, amúgy is átázott töltéslábat. Ennek ellenére ahol lehetett, a töltéstesten átszivárgott vizeket elvezették, ügyelve, hogy töltésanyag-kimosódás ne következzen be. A gát rendszeres fenntartása, kaszálása következtében a káros jelenségek jól észrevehetöek és megfigyelhetőek voltak, ilyen jellegű akadályoztatás nem nehezítette a védekezést. A gátat a csapadék, a szivárgó vizek, illetve egyéb természeti hatás az összefüggő, jó fütakarónak köszönhetően sehol sem kezdte ki. A viszonylag jól fejlett hullámtéri véderdők megfelelő védelmet nyújtottak a hullámverés ellen, bár ilyen szempontból az időjárás megkímélte a védekezőket. Több volt a szélcsendes napok száma. A DÉDUV1ZIG munkatársainak tapasztalata szerint a védekezéshez szükséges anyagok, azok pótlása, raktározása, a szállítójárművek, munkagépek rendelkezésre álltak, koordinálásuk különösebb probléma nélkül megoldható volt. Az árvízi jelenségek viszonylatában a vízszint emelkedésével egyre gyakrabban és intenzívebben jelentkeztek mentett oldali szivárgások és csurgások. Buzgár az említett szakaszokon nem alakult ki. A szélcsendes időjárásnak és a hullámtéri fásításnak köszönhetően hullámverés ellen sem kellett védekezniük. A töltéstest azonban a szivárgási görbe vonaláig alaposan átázott és felpuhult. A közerő és katonaság védekezéssel kapcsolatos munkavégzése több szempontokból más-más tapasztalatokat nyújtott. A helyi polgármesteri hivatalok által kivezényelt közerő lelkesedése, főleg az áradási periódusban, jó értelembe véve fékezhetetlennek indult, ezzel ellentétben a megkezdődött, akár 1 cm-es apadás után kissé lazításba tértek át, nem észlelve a még lehetséges veszélyeket a közvetlen irányító műszakiak útmutatására sem. A katonák példás szorgalommal és fegyelmezetten dolgoztak a védekezési munkák bármely részénél, legyen az homokzsák töltés, rakás, vagy éppen a gépi berendezések felállítása és alkalmazása. Jármüveik szélsőséges időjárási körülményekben is bevethetők voltak. A gátőrházakhoz érkező önkéntesek, mint például egyetemisták a képzeletüket felülmúló helyzetben és viszonyokban kiválóan helytálltak. A polgárőrség ezekben a helyzetekben nélkülözhetetlen, a nehéz munkákat vállaló jelenlétük húzóerőként hatott a többi védekezőre, és ez nem utolsó szempont a sorozatos éjjel-nappali védekezés fáradságos munkájában. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) két műszaki irányító csoporttal (összesen 32 fővel) vett részt a rendkívüli árvízvédekezésben. Az első csoport (16 fő) a FETIVÍZIG területén november 6-12. között, a második pedig a FETIVÍZIG-nél és a TIVIZIG-nél látott el irányítási feladatot, november 11-19. között. Az árvízi helyzetből adódóan a csoportok riasztása, felvonulása, feladataik jelentősen különböztek egymástól. A felső-tiszai szakaszra (Kisar—Panyola—Vásárosnamény) vezényeltek az első napokban szó szerint menetből végezték feladatukat. Értendő ez az OMIT-tól érkező kora hajnali riasztására, a helyszínre érkezők néhány perces