Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

278 Dr. Szlávik Lajos rofálisnak tekinthető - árvizek adtak egy-egy lökést a fejlesztések folytatásához, kiteljesítéséhez. A XX. században pedig egy-egy ilyen fejlesztési szakaszt jelentettek a Tisza- és a Duna-völgy jelentősebb árvizei: az 1919., 1925., 1932., 1939., 1940-41., 1954., 1956., 1965., 1966. és 1970. éviek. Az 1966., 1970., 1974., 1980., 1981. és 1995. évi Körös-völgyi árvizek a védelmi rendszer új fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását - az árvízi szükségtározók alkalmazását - váltották ki. Új fejlesztési szakaszt kell, hogy jelentsenek az 1998. novemberi, az 1999. március-áprilisi, a 2000. áprilisi és a 2001. márciusi Tisza-völgyi árvizek is (Szlávik 2003). Az 1965. évi dunai, majd az 1970. évi tiszai nagy árvizek tapasztalatai alapján az Országos Vízügyi Hivatal az árvízmentesítés és az árvízvédekezés módszereinek és eszközeinek fejlesztésére 1972-ben megindította a B.200. jelű ágazati kutatás-fejlesztési célprogramot (OVH 1972). Ennek keretében azzal a feladattal bízták meg a VITUKI-t, hogy átfogó vizsgálat-sorozat keretében foglalkozzon az árvizeket kiváltó időjárási helyzetekkel, a felszíni összegyülekezést befolyásoló tényezőkkel, a folyómedrek és hullámterek jellemzésével, változásainak előrejelzésével, az árvízvédelem fejlesztéséhez szükséges hidrológiai alapadatok, statisztikai paraméterek meghatározásával, és a különböző területeken végzett kutatási eredmények szintetizálása alapján az addigiaknál megbízhatóbb hidrológiai paramétereket szolgáltasson a magyarországi töltésezett folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. E vizsgálatok végrehajtására hét munkacsoport (hidrometeorológiai, klimatológiai, szinoptikai, medermorfológiai, hidrológiai, statisztikai és genetikai) alakult, és végzett elmélyült kutató-elemző munkát, amelyek eredményeiről a „Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához" c. kiadvány (VITUKI 1976) számolt be. A kiadványhoz négy melléklet tartozik, amelyek a hidrometeorológiai, a genetikai, a medermorfológiai és a hidrológiai statisztikai vizsgálatok eredményeit mutatják be részletesen. A kiadványhoz két függelék csatlakozik: a vízmércékről készült adatgyűjtemény és a töltésezett vízfolyások árvizei jellemző statisztikai adatainak összefoglalása. Mindmáig az 1970-es években végzett vizsgálat-sorozat a legátfogóbb kutatási munka, amely a magyarországi árvízvédelem fejlesztését tudományosan megalapozta. Az 1998-2001. évi árvizek rámutattak, hogy indokolt ismételten elemezni és értékelni az árvizeket kiváltó időjárási helyzeteket, a felszíni összegyülekezést befolyásoló tényezőket, a folyómedrek és hullámterek vízszállító képességében beállt változásokat, az árvízvédelem fejlesztéséhez szükséges hidrológiai alapadatokat, statisztikai paramétereket. Ismét el kell végezni az árvizek keletkezési körülményeinek genetikai vizsgálatát. Az eltelt negyedszázad történéseire, gyakorlati tapasztalataira és tudományos eredményeire tekintettel tehát a vizsgálati eredmények felülvizsgálata és - ahol szükséges - megújítása indokolt és időszerű. Az 1998-2001. évi árvizek ismét a közfigyelem előterébe állították a hazai árvízvédelem helyzetét és feladatait. Időszerű és fontos feladat az árvízvédelem helyzetének és fejlesztési irányainak elemzése. A feladat időszerűsége elsősorban a következőkkel indokolható: - A közelmúlt eredményei egyrészt a társadalmi figyelem és a politika központjába helyezték az ország árvízi biztonságát, másrészt pedig az árvizek és a védekezés, illetve kárcsökkentés számos új problémát is felvetett, különösen a megváltozott gazdasági és intézményi körülmények tekintetében.