Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 279 - Új feltételek és irányzatok alakulnak a területhasználatokban és a vidékfejlesztési politikában. A racionális változtatásokhoz nélkülözhetetlen az árvízi kockázatok érdemleges elemzése. - Átalakítás alatt van az élet- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos (katasztrófaelhárítási) közszolgálati intézményrendszer, amelynek figyelembe vételével kell nyomatékot adni az árvízvédelem szakfeladatainak. A fentiekre tekintettel a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya 1999. tavaszán megbízta a VITUKI Rt-t, hogy dolgozza ki a XXI. század árvízvédelmi fejlesztéseinek megalapozását szolgáló kutatási programot.

1 A javasolt kutatási program előirányozza a magyarországi töltésezett folyók és kisvízfolyások árvizeinek és az ellenük való védekezés helyzetének és feladatainak átfogó vizsgálatát. A program három fő részre tagolódik. A kutatási program javasolt első része az árvizek keletkezésével, kialakulásával, összegyülekezésével és levonulásával kapcsolatos kutatási feladatokat tárgyalja. A javaslat szerint a kutatás kiterjed a közelmúlt jelentősebb árvízi tapasztalataira, a töltésezett folyók és a nem töltésezett kisvízfolyások vizsgálatára. A program második része a társadalmi környezet és az ártér biztonsága közötti összefüggések kutatási feladatait tartalmazza. A végső cél a mértékadó árvízi előírások újraértékelése. Ennek érdekében foglalkozni kell az árvízvédelmi rendszer kiépítettségének és funkcióképességének értékelésével, folyóink árvízvédelmi minősítésével; az árvízkárok megelőzésére és csökkentésére szolgáló módszerek alkalmazásának múltbeli tapasztalataival és jelenlegi feltételeivel; az árvízvédelemmel szemben támasztott társadalmi igények változásának elemzésével és értékelésével, valamint az ártérfejlesztés és a vállalható kockázat összefüggéseivel, az árvízi kockázatszámítás és -térképezés módszereinek fejlesztésével és alkalmazásával. A kutatási program javasolt harmadik része az árvízvédelem műszaki módszereire és az árvízvédekezés technológiájára terjed ki, felölelve az árvíz levonulásának szabályozásával, az árvízi tározás, árapasztás és szükségtározás módszerének alkalmazásával és fejlesztésével, az árvízi lokalizálással kapcsolatos kutatásokat. E rész keretében javasoljuk foglalkozni a hidrológiai észlelés, figyelmeztetés, riasztás, előrejelzés fejlesztésével; az árvízvédelmi földművek geotechnikai és méretezési kérdéseivel; az árvízvédekezés módszereinek, eszközeinek, anyagainak korszerűsítésével, valamint az árvízvédelem jogi, szervezeti, gazdasági intézményrendszerének, műszaki szabályozásának továbbfejlesztésével. A kutatási program javasolt témáit összefoglalóan az 1. függelék mutatja be. A kutatási program keretében megoldandó feladatokra - a munkának ebben a szakaszában - még nem készült részletes időrendi program. Célszerűnek tűnik a javasolt feladatok 3-5 éven belüli megoldása, illetve a vizsgálatok megindítása. A XXI. század árvízvédelmi fejlesztéseinek megalapozása. (Kutatási program) (A KHVM Vízkárelhárítási Főosztályának megbízásából (konzulens: dr. Váradi József főosztályvezető) készítette: a VITUKI Rt. Budapest, 2000. június. Kézirat. Témaszám: 713/5/46731. Témafelelős: dr. Szlávik Lajos. A kutatási program kidolgozásában szakértőként közreműködtek: dr. Hankó Zoltán, Litauszki István, dr. Orlóci István, dr. Szigyártó Zoltán.