Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Rakonczai János-Csató Szilvia-Mucsi László-Kovács Ferenc-Szatmári József: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai

334 Dr. Rakonczai János-Dr. Mucsi László-Csató Szilvia-Kovács Ferenc-Szatmári József A légifelvételek részletességük miatt rendszeresen valamivel nagyobb belvízborítást adnak. Földi referencia hiányában azonban nem lehet meghatározni, hogy az erősen átnedvesedett felszín mikor jelenti a mezőgazdasági terület tényleges károsodását. A légifelvételek lehetővé tettek olyan érdekesnek tűnő megfigyelést, hogy esetenként éppen a belvizek elvezetését szolgáló csatornák is fokozhatják a belvízképződést (8. kép). A terepi felmérés több területen feltűnően eltér a légi- és űrfelvételek feldolgozásának adataitól. Ebben szerepet játszik az is, hogy a terepi adatok általában nem egy pillanatot, hanem egy időszakot (gyakran maximális elöntést) értékelnek. Bizonyos eltérések azonban ezzel nem magyarázhatók, s félve (a sértés szándéka nélkül) az is megkockáztató, hogy a földi értékelés a belvízelöntések pontos területi elhatárolásra esetenként nem használható, de az elöntött területek nagyságrendjének becslésére alkalmas lehet. Úgy tűnik, hogy ebben a vizsgálati módszerben legalább 1:50 000 méretarányú terepi felvételezés ad kielégítő referenciát a távérzékelt adatok számára. 6. A továbbhaladás irányai Áttekintő értékeléshez továbbra is alkalmas lehet a LANDSAT műhold felvételeire alapozott kiértékelés. (Amennyiben a kiértékelést a felhasználó végzi, vagy a legújabb típusú - olcsóbb - felvételek is alkalmasak a hasonló pontosságú kiértékelésre, akkor az elemzés költségtakarékosabbá tehető.) Itt gond lehet, hogy a tavaszi és őszi időszakban a nagyobb felhősültség miatt nem biztos, hogy kapható jó időpontból származó adat. 2000-től már rendelkezésre állnak az Ikonos műhold 1-4 méter felbontású felvételei. Anyagiak függvényében indokolt lenne ennek kipróbálása, mert technikailag ez számtalan korábbi gondot megoldana. Ugyancsak lehetne növelni a méretarányt a SPOT űrfelvételek használatával is (1:25 000 a pankromatikus és multispektrális együttes használata). Fontos szempont lehet azonban, hogy mindkét műhold adata jelentősen növelné a költségeket, viszont segíthetné az operativitást. Lényegesen gyorsítaná és pontosabbá tenné a kiértékelést, ha digitális domborzatmodell rendelkezésre állna a kritikus területekről. Miután azonban itt kis domborzati különbségű területekről van szó, az 1:10 000 topográfiai térképek digitális megjelenítésére, ezek aktualizálására, sőt kiválasztott modellterületen részletes terepi felmérésekkel (GPS, digitális munkaállomás) kiegészített pontosítására is szükség lenne. Néhány kiválasztott mintaterületen a digitális terepmodell, egy több időpontban elvégzett légifotózás, kiegészítve a terepi mérésekkel (nyílt vízfelszínek nagy pontosságú magasságmeghatározása, talajvíz megfigyelések), a belvízképződés pontos folyamatát is feltárhatná, majd a légifelvételekre alapozott operatív védekezés lehetőségeinek megszervezését is megalapozhatná. Az így készített célorientált adatbázis (egységes adatok, módszerek) nyitottsága miatt egyéb területeken is használható lenne (Rakonczai et al. 2001).