Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Licskó Béla-Ditzendy Arisztid: A belvizek légi felmérésének tapasztalatai

308 Licskó Béla-Ditzendy Arisztid A mérőkamerás és kézikamerás felvételek használhatóságát összehasonlítva megállapítható, hogy azok információtartalmukban és feldolgozhatóságuk módszerében nem különböznek egymástól, tehát belvíztérképezési célra egyaránt jól alkalmazhatók. A légifelvételek feldolgozása történhet papírnagyítások készítésével és a kiértékelés eredményeinek pl. fólia fedvényen való rögzítésével. Lényegesen előnyösebb azonban & digitalizált felvételek számítógéppel segített (képernyőn történő) kiértékelése. Ez a módszer is az interpretátor nagyfokú szakmai jártasságát igényli, mivel az egyes belvízfoltokat a kiértékelő jelöli ki. A képkezelő program az interpretátor által kijelölt belvízfoltok körbehatárolását végzi, de így is nagymértékben gyorsul a feldolgozás üteme. További előnye a számítógépes módszernek, hogy a belvíztérkép digitális formában áll rendelkezésre, továbbá a kiértékelés alapjául szolgáló fotótérkép akár a belvíztérkép területi eligazodást nyújtó háttérrétegeként, vagy egyéb szakterületi információk kinyerésére is alkalmas. A vízrendezési feladatok megalapozáshoz legmegfelelőbb alapanyagok tehát a „mértékadó" belvízi helyzetet ábrázoló légifelvételekre alapozott digitális formátumú belvízelöntési térképek. A légifelvételeket ezért az egyes tájegységeken (egy vagy több belvízöblözet, illetve belvízrendszer) mértékadónak tekinthető belvízhelyzet kialakulásakor célszerű elkészíteni. Ezek kiértékelésével lehet a térinformatikai alapú digitális belvízelöntési térképet előállítani, amely azután korrekt alapanyagul szolgálhat a szükséges vízrendezési beavatkozások meghatározásához. Mindezen tényezők figyelembe vételével történt meg az 1999. és 2000. években kialakult rendkívüli belvízelöntések (Szlávik et al. 2003, Váradi et al. 2003) légifelvételezése, illetve a digitális fotótérképek előállítása és ezek alapján a tematikus belvíztérképek elkészítése. 2. A légifelvételek előkészítése és előfeldolgozása Az 1999. és 2000. évek tavaszán kialakult rendkívüli belvízelöntések - bár a lakosságnak és a gazdaságnak óriási károkat okoztak - jó alkalmat teremtettek a belvíz által sújtott területek térképezésére, elősegítve ezzel a síkvidéki vízrendezési feladatok hosszú távú fejlesztését. A rendkívüli belvízelöntések megjelenésének időszakában az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium igen rövid idő alatt döntést hozott a légifelvételezés elrendeléséről, és a munkák közös finanszírozásáról. A légifelvételezéseken kívül, már ebben az időszakban is, megállapodás született a felvételek feldolgozásáról, információtartalmuk kinyeréséről, valamint a belvíztérképek előállításának ütemezéséről is. 2.1. A felvételezések végrehajtása A felvételezéseket 1999-ben és 2000-ben is két repülő egység végezte. A hordozóeszköz mindkét esetben AN-2 típusú, padlónyílással és fotókerettel kialakított