Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Licskó Béla-Ditzendy Arisztid: A belvizek légi felmérésének tapasztalatai

Az 1999-2000. évi belvizek légi felmérésének tapasztalatai 307 Hb. ábra. A Taktaköz légifelvételek alapján készített belvíztérképe (1999. március 18.) A légifelvételek készülhetnek mérőkamerával, vagy kézikamerával. A kézikamera valójában egy jó minőségű általában 6x6 cm negatívméretű motoros filmtovábbítású fényképezőgép, amellyel a felvételezés nem kézből, hanem a mérőkamerához hasonlóan a repülőgép padlónyílása fölé szerelt ún. fotókerethez rögzítve történik. Esetünkben a kézikamera megjelölés Hasselblad ELX fényképezőgépet és tartozékait jelenti. Belvíztérképezési munkák során mindkét eszközzel készültek felvételek, így néhány tapasztalat megfogalmazható a kétféle felvételezési technika összehasonlításakor. A mérőkamera kétségtelen előnye, hogy a nagyobb filmméret következtében ugyanazt a területet kevesebb kép fedi le. Ugyanakkor, mivel a megvilágítási viszonyok a belvizes felvételezések időszakában általában kedvezőtlenek, és ezért teljesen nyitott blendét kell alkalmazni, ekkor a mérőkamera nagylátószögű objektívjának „vignettációja" (azaz a kép közepe és sarkai közötti megvilágítás-különbség) nagyobb, mint a Hasselblad esetén. Ennél azonban lényegesen nagyobb hátrány, hogy a mérőkamerás felvételezések engedélyeztetési eljárása szigorúbb, ezért mindenképpen több napot vesz igénybe, amíg a kézikamerás felvételezést az igény felmerülésekor akár azonnal meg lehet kezdeni. Tulajdonképpen ennek a körülménynek a következménye, hogy a mérőkamerával felvételezett területek mindkét évben kisebbek lettek a tervezettnél, melynek közvetlen oka, hogy ezzel a technikával a felvételezést csak több napos késéssel lehetett megkezdeni, és az így létrejött csúszás a belvíz levonulása miatt már nem volt behozható.