Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

294 Dr. Szlávik Lajos E téren a szakterületnek változatlanul problémája az átadás és a tulajdonviszonyok nem kellő ismerete. Hogy e téren még saját műveivel kapcsolatban is vannak problémák, bizonyítja az állami tulajdonú, vízügyi igazgatósági kezelésű, forgalomképes művek FVM számára történő átadásának folyamata is. Az 1990-es években megindult kárpótlás és privatizáció, majd később a megszerzett földek mobilizációja következtében a belvízkár iránti érzékenység megnövekedett. A nagytáblás művelési módnál a belvíz elleni védekezésre a nagyüzemek saját apparátust, eszközrendszert működtettek és többé-kevésbé fel voltak készülve a területükön a belvíz-mentesítésére. Ezzel szemben a kisparcellák tulajdonosai, vagy használói a védekezésnek még a gondolatától is idegenkednek, nemhogy költsenek arra. Napjaink problémája, hogyan lehet összehangolni a kis méretű parcellák védekezési tevékenységét társulati, sőt vízügyi igazgatósági szinten? Hasonló gondot jelentettek az önkormányzatok számára átadott külterületi vízrendezési létesítmények kezelésének hiányosságai is. A fentieket még tetézi az is, hogy olyan területeken is kísérleteznek a gazdálkodással, ahol a talaj- és domborzati adottságok azt nem teszik lehetővé, mivel azok korábban vízjárta területek voltak. Az EU csatlakozás küszöbén a magyar mezőgazdaság szembe fogja találni magát azzal a kívánalommal, hogy termőterületeket kell kivonni a termelés alól. Ez a körülmény segítheti hozzá a magyar vízgazdálkodást ahhoz az optimális helyzethez, hogy az olyan területeket, amelyek nagy ráfordítással mentesíthetők, és az elhárított kár értéke kisebb, mint a kármegelőzésre fordított összeg, felhagyjanak és a racionális földhasználatot megvalósítsák. Az így felhagyott területeket alkalmassá lehet tenni arra, hogy az értékes területek és belterületek mentesítését átmeneti tározással, vízvisszatartással meg lehessen valósítani. Különös figyelmet kell fordítani, az FVM tárcán belül pedig támogatni kell az olyan agrotechnikai eljárásokat, melyek a talajok víztározó kapacitásának növelését célozzák. Ösztönözni kell a birtokkoncentrációt gazdasági eszközökkel is. 2.2. Érdekviszonyok Vízügyi kutatás-fejlesztési szempontból jelentős, könnyebbséget jelentő változás, hogy a minisztériumok közötti feladatmegosztás, a forgalomképes művek FVM-hez történő átadása révén a korábbihoz képest jelentősen csökkent nagyságú területeken (csupán a kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozó művek menti területeken és a művekhez csatlakozó csatornák csatlakozási pontjában) kell foglalkozni az érdekviszonyokkal. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a feladatmegosztás esetleges változtatása, de annak hiányában szükségtelennek tűnik pl. a területhasználati viszonyok nyomon követésére vonatkozó feladattal való foglalkozás. (A jelenlegi szereposztás mellett ez a kizárólagos kör és a területtulajdonosok közötti kapcsolatot megteremtő művek kezelői feladatait ellátó FVM feladata.) A szakterülettel szemben támasztott igények mögött lévő területhasználói érdekek felismerésének, egyeztetésének és érvényesülésének elősegítése a minisztériumok közötti feladatmegosztás eredményeként elsősorban az FVM feladata. Ennek az elsősorban a napi szakmai tevékenység során figyelmet igénylő kérdéskör-