Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után
Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 295 nek a kutatás-fejlesztésével szinte bizonyosan nem kell folyamatosan foglalkozni. Érdemes azonban pl. ötévenként áttekinteni, hogy a vízüggyel szemben milyen igények fogalmazódtak/fogalmazódnak meg és milyen tendenciák mutatkoztak/mutatkoznak az igények meghatározásában ill. magukban az igényekben. 2.3. Tehervállalás A tehervállalási rendszer áttekinthetőségét jelentősen könnyíti, hogy világossá vált: az állam nem képes gondoskodni a kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozó művek megfelelő állapotban tartásáról. Számos helyen a folyamatos, megfelelő állapotban tartás helyett védekezés keretében került sor a szükséges fenntartási munkákra. Ennek nehezen vitatható előnye, hogy valóban ott történt beavatkozás, ahol az valóban fontos volt. E viselkedésmódban valószínűleg nagymértékben közrejátszott, hogy az államnak ill. képviselőinek sikerült eléggé meggyőző bizonyítékokkal szolgálni a megfelelő karbantartás gazdaságos voltára vonatkozóan. A tehervállalásban változás várható például annak révén, hogy a művek nem megfelelő állapota miatt kárt elszenvedő érdekeltek - különösen az EU-csatlakozás után - egyre nagyobb számban és hatékonyabban lépnek fel az állammal szemben. Kutatás-fejlesztési szempontból e kérdéskörhöz is kapcsolódik a fenntartásoptimalizálásának és a védekezés gazdaságosságának továbbra is szükségessé váló vizsgálata. A 46/1999. (III. 18.) Korm. sz. rendelet értemében a közérdek mértékét meghaladó fenntartási munkát előidéző létesítmény, illetve üzemeltetés többletköltségét a vízfolyás kezelője átháríthatja. Módszertani útmutatóra lenne szükség a közérdek mértékét meghaladó fenntartási munkák meghatározására vízfolyások, patakok esetén. A kutatási program keretében foglalkozni kell a gazdaságossági vizsgálatok módszertani kérdéseivel is. 2.4. Igény-elbírálás A jelenlegi helyzet nem támaszt különösebb követelményeket a szakterülettel szemben az igény-elbírálás terén. A területhasználói érdekekkel kapcsolatban jelzett, időszakonkénti igényfeltárás azonban - különösen a jelenleg ismeretlen gazdaságossági tényezők egyre ismertebbé válása következtében - kutatás-fejlesztési tevékenység segítségével megoldható rendszer-szemléletű feladatokat igényelhet e téren is. 3. A vízrendezés-belvízvédelem módszereinek és technológiáinak a fejlesztése A kutatás-fejlesztési koncepció harmadik részében javasoljuk kidolgozni a belvízvédelem műszaki módszereit és technológiáját. Ide sorolhatók - többek között a következők:
