Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 291 Az árvízvédelemmel szemben támasztott társadalmi és környezeti igények változásának elemzése és értékelése, az ártérfejlesztés és a vállalható kockázat összefüggéseinek vizsgálata során a projekt keretében feltárják az árvizek várható viselkedésének statisztikai és hidraulikai törvényszerűségeit; sokoldalú és megbízható alapokat teremtve a mértékadó árvízi előírások újraértékeléséhez. Az elvégzett és a folyamatban lévő további vizsgálatok feltárják az árvizek várható viselkedésének statisztikai és hidraulikai törvényszerűségeit. A kutatási eredmények közvetlen hazai hasznosítása az ország egészére érvényes árvízvédelmi szabályozások korszerűsítésében, az árvízvédelem költséghatékonyságának növekedésében jelenik meg. A projekt eredményeinek alkalmazása, hasznosítása a következő területeken várható: - A bekövetkezett árvízi események reális statisztikai értékelése; - Az árvízvédelmi tervezési feladatok hidrológiai és hidraulikai alapjainak fejlesztése; - A hazai árvízvédelemben alkalmazott megoldások megválasztásának stratégiai megalapozása. A kutatási projektet egy 13 tagú konzorcium dolgozza ki, vezetője a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (projekt menedzser: Szlávik Lajos), közreműködik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Valószínűségelméleti Tanszéke, a Tisza-völgyi vízügyi igazgatóságok, más kutatóhelyek és intézmények (Szlávik 2001, Szlávik et al. 2004). A másik munka a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztési programja: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, amely integráltan jeleníti meg az árvízvédelem fejlesztését megalapozó vizsgálatok és kutatások eredményeit (Váradi et al. 2003). II. VÍZRENDEZÉSI KUTATÁSI FELADATOK Az 1980-as évek végének, az 1990-es évek első felének szélsőségesen száraz, aszályos időszaka után az évtized második felében nedves periódus köszöntött be. A Tisza völgyében rendkívüli árhullámok vonultak le, 1999-2000-ben pedig az évszázad egyik legnagyobb mértékű elöntéseit eredményező belvízi helyzet alakult ki hazánkban. 1999 nyarán és 2000 tavaszán rendkívülinek minősülő csapadékviszonyok voltak hazánk több térségében; a domb- és hegyvidéki kisvízfolyásokon sorozatosan fordultak elő heves, a korábban előfordultaknál lényegesen nagyobb árhullámok, amelyek jelentős helyi vízkárokat okoztak. Ezek a hidrometeorológiai-hidrológiai szélsőséges események indokolttá tették, hogy kidolgozásra kerüljön a vízrendezés kutatás-fejlesztési koncepciója. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkár-elhárítási Főosztálya és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Felszíni Vizek Főosztálya a munkával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt-t bízták meg

2. ;A vízrendezés kutatás-fejlesztési koncepciója. A KHVM Vízkárelhárítási Főosztályának és az OVF Felszíni Vizek Főosztályának megbízásából (konzulens: Vaszilievits Sömjén György főosztályvezető-helyettes) készítette: a VITUKI Rt. Budapest, 2001. május. Kézirat. Témaszám: 713/8/512201. Témafelelős: dr. Szlávik Lajos. A kutatás-fejlesztési koncepció kidolgozásában szakértőként közreműködtek: Barcs Sándomé, dr. Orlóci István, dr. Szilárd György, dr. Csonki István, dr. Pálfai Imre, Tóth László Menyhért, Kling Zoltán, Rónay István, Varga György, Kóthay László, Sziebert János, Zellei László.