Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

292 Dr. Szlávik Lajos A munka keretében összegeztük vízrendezés szakterületeinek jelenlegi helyze­tét: a síkvidéki, valamint a hegy- és dombvidéki vízrendezés legfontosabb sajátossá­gait; áttekintettük a vízrendezés kutatás-fejlesztési koncepciójának stratégiai alap­jait. Összefoglaltuk az 1998-2000. évi belvizek és helyi vízkár-elhárítási munkák rendelkezésre álló tapasztalatait és tanulságait. Elemeztük a vízrendezés fejleszté­sének feltételeit, a fejlesztését igénylő társadalmi-gazdasági változások néhány sa­játosságát, valamint az ország EU csatlakozásával összefüggő feladatokat. A rendelkezésre álló forrásmunkák alapján összefoglaltuk a vízrendezés (sík­vidéki, hegy- és dombvidéki, valamint belterületi) fejlesztésének célkitűzéseit és fel­adatait, amelyek megoldását a kutatás-fejlesztés eszközeivel is támogatni szükséges. A kutatás-fejlesztési koncepció keretében megoldandó feladatokat három fő téma­csoportba soroltuk: - A belvizek és helyi vízkárok kialakulásával kapcsolatos kutatási feladatok. - A vízrendezési feladatok és a társadalmi-gazdasági környezet. - A vízrendezés-belvízvédelem módszereinek és technológiáinak a fejlesztése. A koncepcióban mintegy 50 különböző jellegű kutatás-fejlesztési téma szere­pel. 1. A belvizek és helyi vízkárok kialakulásával kapcsolatos kutatási feladatok 1.1. A közelmúlt jelentősebb belvízvédekezéseinek tapasztalatai Az 1980-as évek végének, az 1990-es évek első felének szélsőségesen száraz, aszályos időszaka után az évtized második felében nedves periódus köszöntött be. A Tisza völgyében rendkívüli árhullámok vonultak le, 1999-2000-ben pedig az év­század egyik legnagyobb mértékű elöntéseit eredményező belvízi helyzet alakult ki hazánkban. Az 1999-2000. év belvizei kialakulásának átfogó elemzésére még nem került sor. Ezt el kell végezni két alapvető okból: - az 1940-1942. évek belvizei után ez eredményezte a XX. század legjelentő­sebb belvízi elöntéseit, - ez volt az első olyan jelentősebb belvizes időszak, amely az elmúlt évtized je­lentős változásaival befolyásolt, módosult társadalmi-gazdasági környezet feltételei között zajlott le. 1.2. A közelmúlt jelentősebb helyi vízkár-elhárításainak tapasztalatai 1999 nyarán és 2000 tavaszán rendkívülinek minősülő csapadékviszonyok ala­kultak ki hazánk több térségében; a domb- és hegyvidéki kisvízfolyásokon soroza­tosan fordultak elő heves, a korábban előfordultaknál lényegesen nagyobb árhullá­mok, amelyek jelentős helyi vízkárokat okoztak. Az előzetes becslések szerint a kü­lönböző időtartamú csapadékok előfordulási gyakorisága és intenzitása, valamint az árhullámok paraméterei lényegesen meghaladták az eddig észlelt legnagyobb ér­tékeket. El kell végezni a rendkívüli csapadékok és a kisvízfolyásokon kialakult ár­hullámok teljes körű meteorológiai és hidrológiai elemzését és értékelését.

Next

/
Thumbnails
Contents