Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

286 Dr. Szlávik Lajos 2.3. Az árvízvédelemmel szemben támasztott társadalmi igények változásának elemzése és értékelése Ennek a kutatási munkarésznek a közvetlen célja az árterek veszélyeztetett társadalmi, gazdasági és ökológiai értékeinek feltárása. A munka eredménye az árterek térinformatikai alapú nyilvántartásba vétele, jelesül a kockázati térképezés adatbankjának létrehozása. 2.3.1. Az árvizek társadalmi megítélésének szempontjai. Az árvízveszély, illetőleg az árterek élet- és vagyonbiztonságának kérdésében a választ két szempontból kell megfogalmazni. Egyfelől, vizsgálni kell azokat a tényezőket, amelyek a közvetlenül érintettek, az ártéri lakosság véleményét és magatartását formálják. Másfelől, elemezni kell azokat a szempontokat, amelyek az állami és az önkormányzati területfejlesztési politikában érvényesülnek. Kiemelten fontos az árvízveszély társadalmi tudatának elemzése és politikai szerepének értékelése. Javaslatot kell kidolgozni az árvízvédelem „társadalmasításának" módszereire (iskolai oktatás, ismeretterjesztés, propaganda, társadalmi részvétel stb.). 2.3.2. Az árterek gazdasági kockázata. Az árvízvédelem fejlesztésének alapvető kérdése az, hogy mennyit ér az élet- és vagyonbiztonság? Erre a kérdésre az árterek élettéri és gazdasági értékeinek, valamint fejlesztési potenciáljának feltárásával kell választ adni. Ehhez a munkához elvi példaként az 1970-es években végzett széleskörű közgazdasági felmérésre lehet utalni. Az értékelés ez esetben is kétirányú. Egyfelől, meg kell mérni a jelenlegi és a jövőben várható települési és gazdasági értékeket. Másfelől, be kell mutatni a korlátozott területhasználatok (az alkalmazandó gazdálkodás) árvízvédelmi költségeket csökkentő hatását. Az értékelésben érvényesíteni kell a maximális hatékonyság szerinti fejlesztés szempontjait. 2.3.3. Az árterek ökológiai sajátosságai és természetvédelmi igényei. Az alapvető szempont és az eldöntendő kérdés az, hogy a véletlenszerűen víztérré váló, illetve válható területeket milyen mértékben vonják ki a gazdálkodás köréből és ezeken az élőhelyeken milyen feltételeket kell biztosítani a valamilyen minőségű természetes fejlődésben. A kutatási programban egyfelől az árterek általános ökológiai feltárásának és természetvédelmi igényeinek módszertani kérdéseit kell megválaszolni, másfelől viszont a konkrét eredeti elemzéseket a hullámterekre célszerű korlátozni. Esetvizsgálati jelleggel elő kell irányozni a tiszai zöldfolyosó-program kérdését. Részletes elemzést kell végezni a kisvízfolyásoknál az árvízi tározás és ezzel szoros összefüggésben az árterek csökkentésének ökológiai értékelésére. 2.4. Az ártérfejlesztés és a vállalható kockázat összefüggései. Az árvízi kockázatszámítás és -térképezés módszereinek fejlesztése és alkalmazása Ez a kutatási munkarész a térinformatikai eszközök, valamint a fejlesztési döntéseket megalapozó többváltozós mérlegelési és optimalizálási módszerek hasznosítására irányul. A program a módszertani fejlesztésre, a kísérleti alkalmazásra és az általános bevezetésre vonatkozó javaslat kidolgozására tagolódik.