Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után
Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 287 2.5. A mértékadó árvízi előírások újraértékelése Ez a kutatási feladat egy új, komplex szemléletű dokumentum (szabvány, előírás, ajánlás) kidolgozására irányul. Tartalmaznia kell az árvízvédelem fejlesztésének és végrehajtásának (a művek méretezési és a védekezés teljesítőképességi) kritériumait, valamint a területfejlesztési feltételeket. Ajánlásokat kell kidolgozni az árvízvédelem helyi szervezésére és a társadalmi részvételére. Meg kell határozni a tájékoztatás, előrejelzés és a lokalizálás módozatait. 3. Az árvízvédelem műszaki módszerei és az árvízvédekezés technológiája 3.1. Az árvíz levonulásának szabályozási lehetőségei, mederszabályozási kutatási feladatok Az 1998-2001. évi tiszai árhullámok levonulása során a kialakult tetőző vízszintek a folyó több szakaszán a lefolyási viszonyok anomáliáira utaltak. A tapasztalatok alapján értékelni kell az árvíz levezetésének szabályozási lehetőségeit. Javaslatokat kell kidolgozni a nagyvízi meder vízvezető képességének javítására, a nyárigátak jövőbeni szerepére, valamint a hullámtéri területhasználatok célszerű módosítására a folyó teljes hazai szakaszán. 3.2. Az árvízi tározás, árapasztás és sziikségtározás módszerének alkalmazása és fejlesztése Az árvizeket visszatartó tározókról és a tározási lehetőségekről folyóink külföldi és hazai vízgyűjtő területén az elmúlt évtizedekben több áttekintés készült. Ennek aktualizálása időszerű, mert a megvalósult tározókról naprakész információkkal kell rendelkezni és azok hatását összegzetten be kell mutatni, illetve azért, mert a tározási lehetőségek időben változnak, a területfejlesztés folyamata során egyes korábbi árvíztározási lehetőségekkel már nem lehet számolni. Magyarországon jelenleg 12 kiépített, kijelölt, illetve épülő árvízi szükségtározó van. Az 1998-200l-ben a Tiszán és mellékfolyóin kialakult árvízi események, valamint a kisvízfolyások 1999. és 2000. évi nyári árvizei megmutatták, hogy a szükségtározás módszerét egyrészt szélesebb körben kell elterjeszteni, másrészt szakmai érvekkel kell igazolni a tározás és a szükségtározás szerepét a tiszai vízrendszer árvízvédelmében. Ehhez a megfelelő elméleti alapok rendelkezésre állnak. Új szükségtározási lehetőségeket kell feltárni, vizsgálni és értékelni a hazai folyókon és kisvízfolyásokon. A meglévő, kijelölt árvízi szükségtározók egy részének (Zagyva, Rába, Lajta stb.) reális hidrológiai-hidraulikai teljesítőképessége nem ismert, miután ezek a szükségtározók a helyi domborzati adottságok, meglévő határoló létesítmények igénybe vételével kerültek kijelölésre. A meglévő szükségtározók tényleges teljesítőképessége alapján, valamint új szükségtározási lehetőségek feltárásával, hidrológiai-hidraulikai teljesítőképességük meghatározásával és számítógéppel támogatott üzemirányítási modellek alkalmazásával a védekezésirányítási munka jobban tervezhető.