Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

282 Dr. Szlávik Lajos 1.2.7. A meder és hullámtér nagyvízi vízszállító-képességi felülvizsgálata a töltésezett folyóknál. Az 1998-2001. évi tiszai árhullámok levonulása során a kialakult tetőző vízszintek a folyó több szakaszán a lefolyási viszonyok anomáliáira utaltak. 1999-ben elkészül a Tisza nagyvízi vízszállító képességének vizsgálata egydimenziós matematikai-hidraulikai modell alkalmazásával a folyó Tiszabecs-Tivadar, Kisköre-déli országhatár, valamint a Bodrog országhatár-torkolat közötti szakaszaira. Javaslatok készülnek a Felső-Tisza, a Bodrog, valamint a Kisköre alatti Közép- és Alsó-Tisza-szakaszok lefolyási viszonyainak javítására. Az 1999. évi vizsgálatokat szükséges kiegészíteni a hiányzó Tisza-szakaszra (Tivadar-Kisköre) is, valamint el kell végezni a vizsgálatokat a 2000. évi árhullámra is a Tisza teljes magyarországi szakaszára. 1.3. Az árvizek kialakulásának, összegyülekezésének és levonulásának elemzése a nem töltésezett kisvízfolyásokon Az 1.1.3. kutatási feladat keretében született eredmények és megállapítások alapján javaslatokat kell kidolgozni a kisvízfolyásokkal kapcsolatos árvízvédelmi fejlesztési és árvízvédekezési feladatokra. 2. A társadalmi környezet és az ártér biztonsága Az ehhez a fejezethez tartozó kutatások célja végső soron a 2.5. pontban megfogalmazott feladat megoldása: a mértékadó árvízi előírások újraértékelése. Felül kell vizsgálni az árvízvédelmi fejlesztések és tevékenységek alapfeltételét, a mértékadó árvízvédelmi előírásokat és az újabb hidrológiai ismeretekhez, valamint a társadalmi-gazdasági körülményekhez igazodóan ki kell dolgozni a szükséges módosításokat. A mértékadó árvíz, mint döntési kritérium a közvetlenül veszélyeztetettek és a területfejlesztésben érdekeltek általános biztonsági igényét fejezi ki. A mértékadót meghaladó következményű árvízi események okozzák azt a kockázatot, aminek vállalt mértéke az érdekeltek differenciált feltételének függvénye. Az árvízvédelem szintjére (kapacitására) vonatkozó társadalmi igények a „fizetőképesség" szerint válnak mértékadó fejlesztési, illetve védekezési előírássá. A kutatási feladat - az előzőkből következően - döntés-előkészítés jellegű. Az állami és a helyi, illetve a közösségi és az egyéni érdekeltek sokféle feltételét mérlegelve alternatív javaslatokat kell kidolgozni a kompetens döntéshozók számára. Bármely döntés - és így az árvízvédelem módozatára és mértékére vonatkozó elhatározás - célszerűségét illetve hatékonyságát a nyilvántartások, valamint a mérlegek teljes körűsége és megbízhatósága szabja meg. Ezek tartalmát illetően megválaszolásra várna a következő fontosabb kérdések: - Az árvizek az árterek társadalmi és gazdasági jelentőségű (értékű) adottságaiból mit és milyen mértékben veszélyeztetnek? - Mennyiben korlátozzák az árvizek az árterek fejlesztési potenciáljait?