Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 283 - Mi a szerepük az árvizeknek, valamint azok szabályozásának az árterek természetes (dinamikus ökológiai) fejlődésében? - Mennyit ér a kockázatok csökkentése; hogyan alakul az árvízvédelem társadalmi hatékonysága (eszmei és gazdasági mérlege)? - Milyen társadalmi és politikai motivációkat kell számításba venni az árvízmentesítési valamint az árvízvédekezési megoldások kiválasztásánál? Az elmúlt évtizedekben számottevő ismeretanyag és tapasztalat halmozódott fel az árvízvédelmi eszközökről, a kockázatok gazdasági tényezőiről és a társadalmi környezetről. Különösen kiterjedt adatgyűjtés történt az 1970-es években, amikor figyelemreméltó javaslatok születtek a fejlesztés optimális mértékének és ütemének meghatározására is. Jelentős ismeretanyag gyűlt össze a vízügyi igazgatóságoknál és érdemleges eredményekre jutottak az elmúlt években végzett vizsgálatokkal. Meghatározó azonban az, hogy megváltoztak az árvízvédelem társadalmi, politikai és gazdasági feltételei. Ez a jelen kutatás alapvető indoka. Újra kell értékelni a biztonsági igényeket és a jogállamiság, valamint a piacgazdaság megszabta jogi és gazdasági környezetbe kell illeszteni az árvízvédelmet. Mindemellett új és fontos szempont, hogy az informatika fejlődése igen hatékony eszközöket kínál a nyilvántartások és mérlegek készítésére. A mértékadó árvízi előírások kidolgozásának legkritikusabb kérdése a feltételek időbeli változása. Az elfogadásra ajánlott előírások érvényességét indokolt olyan releváns hidrológiai, ill. társadalmi-gazdasági feltételhez kötni, amelynek létrejötte (bekövetkezése) érdemleges változtatást kíván. A mértékadó árvízi előírások a múltban és napjainkban is egyirányú, az árvízvédelmi szervezetre vonatkozó kötelezések voltak. Indokolt tartalmukat és hatókörüket a területfejlesztés irányába is kiterjeszteni. A kutatási program megvalósítása során az árvízvédelem céljait és módszereit az /-//. láblázat szerint célszerű tagolni és értelmezni (Orlóci 1987). 2.1. Az árvízvédelmi rendszer kiépítettségének és funkcióképességének értékelése, folyóink árvízvédelmi minősítése Az árvízvédelem kiépítettségét a művek, az eljárások és szervezési-irányítási rendszer 2000. évi állapot-jellemzőinek az érvényes előírásokkal történő összemérésével kell meghatározni. A töltésezett folyók esetében ezt a vizsgálatot a felülvizsgálatok kialakult rendje szerint, az árvízvédelmi nyilvántartásokban lévő adatok felhasználásával, illetve azok szükség szerinti kiegészítésével kell elvégezni. Az eredményeket egységes szerkezetű és közreadásra is alkalmas módon kell öszszefoglalni. Jelentős új adatbeszerzést kíván a hegy- és dombvidéki vízfolyások árvízvédelmi állapotának rögzítése és értékelése. Az árvízvédelem teljesítményét az elhárított veszély mértéke, a hatékonyságot pedig az adott konkrét tevékenység költség-haszon (elhárított kár) mérlege méri. Ki kell dolgozni a védelmi rendszer kiépítettsége és teljesítménye folyamatos illetve rendszeres mérlegének rendszerét.