Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai
212 Dr. Szlávik Lajos-Dr. Bakonyi Péter-Dr. Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás A töltésmegnyitás helyét a lokalizációs tervekben előre meg kell határozni úgy, hogy a vízvisszavezetés hatékony végrehajtása mellett a helyreállítás is mielőbb végrehajtható legyen. Itt elsősorban a megközelítési lehetőségek, a hullámtéri és a mentet oldali terepadottságok a meghatározóak. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg az adott árvízi öblözeten belül történjen a vízvisszavezetés. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor a folyón egymás után levonuló árhullámok miatt nincs lehetőség az öblözet fő árvédelmi vonalainak megnyitására. Ezért vizsgálandó az a lehetőség, hogy a lokalizációs vonalak megnyitásával, a kiömlött víz egyik öblözetből a másikba terelésével van-e lehetőség a vízvisszavezetés biztosítására. Ilyen eset fordult elő pl. a Rába jobb part Sárvár alatti öblözetben az 1963-as árvíz idején, amikor az öblözetet határoló lokalizációs töltés átvágásával a vizet a Marcal folyó töltésezetlen szakaszához terelték és ott került visszavezetésre. A kedvező terepadottságok következtében a vízvisszavezetés különösebb károkozás nélkül került megoldásra ( Sipos 1963). A vízvisszavezetés minél gyorsabb megkezdhetősége érdekében a lokalizációs tervnek tartalmaznia kell az öblözetben található belvízlevezető rendszerek legfőbb paramétereit, a stabil szivattyútelepek jellemzőit, a hordozható szivattyúk lehetséges telepítési helyeit, az átemeléshez szükséges főbb műszaki paraméterek meghatározásával. 5. Belterületek veszélyeztetettségének és lokalizációs lehetőségének vizsgálata Az egyes öblözetek feltárása során kiemelt jelentőséggel kell kezelni az öblözetek területén található településeket. A legtöbb település az előző lokalizációs terv készítése óta eltelt időszakban jelentős mértékben fejlődött, a védendő érték nagymértékben növekedett, a belterületi határok kitolódtak, esetenként olyan területek is beépítésre kerültek, melyek nemcsak egy-egy töltésszakítás, hanem már mértékadóhoz közeli belvíz esetén is elöntésre kerülnek. Mindezek felderítése érdekében az egyes településekről részletes alaptérképet kell beszerezni, amelyek mind helyszínrajzi, mind magassági értelemben a lehető legtöbb információt nyújtják. A jelenlegi lokalizációs tervben az ártéri öblözetekben lévő belsőségi helyszínrajzok megvannak, léptékük azonban változó: 1:2880, 1:5000, 1:10 000. Ezeken feltüntették a kazetta tározási vízszint két értékét (a mértékadó szakadási helyen, illetve közvetlenül a település fölött történő szakadásból keletkező elöntés esetén). A korábbi lokalizációs tervek készítése idején különös nehézséget jelentett ezeknek a térképeknek a beszerzése, korszerűtlensége. A munkarész megkülönböztetett jelentősége miatt külön figyelmet kell fordítani arra, hogy milyen térképek használhatók a belterületi szakaszok veszélyeztetettségének és lokalizációs lehetőségeinek vizsgálata során. A települések lokalizációja érdekében az egyes utcák és házak szintjéig lemenő térképi és terepi felderítő munkát kell végezni, majd az így nyert adatokat kell a
