Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai 211 igénybevétele függ-e az ottani védelemvezetés döntésétől? Milyen időelőny áll a hazai védelemvezetésnek ennek következtében a rendelkezésre? Van-e lehetőség az öblözet ezen részében a kiömlött víz visszavezetésére? Ezekre a kérdésekre csak az érintett országok vízgazdálkodási szerveinek együttműködése során lehet választ adni, ezért a tervezési tevékenységet már az elsődleges adatgyűjtés időszakától kezdve ki kell terjeszteni a teljes vízgyűjtőre. Ennek a feladatrésznek a jogi alapjait a határvízi egyezmények - részben folyamatban lévő - átdolgozása során kell megteremteni. A hidraulikai vizsgálatok mellett a módszertani alapok keretében szükséges kidolgozni a lokalizációs terveknek, mint műszaki dokumentációknak a követelményrendszerét, beleértve a szükséges műszaki tervrészek jegyzékét és azok részletességét, kidolgozási formáját (térképek, védvonal hossz-szelvények és keresztszelvények, műtárgyak, objektumok stb.). A műszaki dokumentáció megjelenítési formái vonatkozásában is ajánlásokat kell tenni, megvizsgálva a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket, vagyis, hogy a tervek, tervrészletek, írott, ill. rajzos formában és gépi adathordozón is megjeleníthetők legyenek, ill. folyamatosan módosíthatók, természetesen a módosítások korlátozásának, hitelesítésének, időbeni lehetőségének szabályozásával. 4. A vízvisszavezetési helyek és technológiák kiválasztása Az egyes árvízvédelmi öblözetekben a töltésszakadás bekövetkezése esetén a szakadás helyének lokalizálása és a mentett oldali mentési munkák végrehajtása után a védekezés irányítóinak legfontosabb feladata a kiáramlott víz visszavezetésének mielőbbi megkezdése. Ennek érdekében a lokalizációs tervekben az egyes rész-öblözetekből történő valamennyi vízvisszavezetési alternatívát meg kell határozni. Ezek az alábbiak lehetnek: - gravitációs vízvisszavezetés a szakadási szelvényen keresztül, - gravitációs vízvisszavezetés az öblözet legmélyebb pontján töltés átvágásával, - vízvisszavezetés a meglévő belvízlevezető rendszerek segítségével a töltésben lévő műtárgyakon keresztül, illetve a kiépített stabil szivattyútelepekkel, -vízvisszavezetés az öblözet legmélyebb pontjára telepített hordozható szivattyús átemeléssel, - vízvisszavezetés a meglévő belvízrendszerek segítségével más öblözetbe való átvezetéssel, - illetve a fenti lehetőségek bármilyen kombinációja. A vízvisszavezetés helyének és technológiájának kiválasztása az öblözet nagyságának, terepviszonyának, a kiömlött víz mennyiségének függvénye. A leghatékonyabb és leggyakrabban alkalmazott módszer az öblözet legmélyebb pontján az árvízvédelmi töltés megnyitása. A nagytömegű víz ily módon történő visszavezetését lehet és kell kombinálni a belvízlevezető rendszerek felhasználásával és a hordozható szivattyúk alkalmazásával. Az egyes öblözetekben lévő stabil szivattyútelepek csak akkor vehetők figyelembe, ha azok kiépítése olyan, hogy az öblözetet elöntő víz nem éri el őket, vagy a szakítás után lokalizációs beavatkozással mentesíthetők.