Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

210 Dr. Szlávik Lajos-Dr. Bakonyi Péter-Dr. Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás lokalizációs vonalakról alapvetően az alábbi minimális tartalmú műszaki dokumentációt kell előállítani: - hossz szelvény, - keresztszelvények, - szerkezet és anyagjellemzők, - keresztező műtárgyak paraméterei, metszetei, azok elzárásának lehetősége, - lokalizációs vonal térségében altalaj adatok. Már az előkészítő fázisban szükség lenne az egyes területek művelési ágainak meghatározására. Ezt célszerűen a rendelkezésre álló légifelvételek alapján lehetne meghatározni, majd a helyszíni bejárás alapján pontosítani. Ugyanakkor ez olyan mennyiségű idő- és munkaráfordítást igényelne, ami nehezen lenne véghezvihető. A további előkészítő munkák során keresni kell olyan intézményesített módszert, amellyel ezeket az adatokat megszerezhetnénk. A lokalizációs lehetőségek feltárása során fokozott gondossággal kell eljárni az öblözeten belül található települések védelmi lehetőségeinek felderítésénél. A síkvidéki ártéri területeken az utak hossz-szelvényének ismerete gyakran nem annyira a lokalizációs vonalként való alkalmazásuk lehetősége, hanem - a terepbe simulásuk miatt - inkább elöntés veszélyük miatt szükséges. E miatt a térségben lévő települések közötti szárazföldi összeköttetés lehetősége is megszűnik. Erre az 1998-2000. évi Tisza-völgyi árvizek során több példa is akadt. Ezt a műveleti tervben a menekítést nehezítő körülményként kell figyelembe venni. Az egyes öblözeteken belül a már rendelkezésre álló lokalizációs lehetőségek feltárása és nyilvántartásba vétele mellett szükség lehet önálló, vagy kiegészítő másodrendű védvonalak, terelőművek tervezésére, vagy kiépítésére is. Ebben az esetben a tervezés első fázisában a lehetséges helyeket kell felderíteni és kiválasztani. A megvalósításról való döntést a lokalizációs terv elővizsgálata későbbi fázisában a modell vizsgálatok eredményétől függően lehet meghozni. A jelenlegi lokalizációs terv tartalmazza az ártéri öblözetek völgykeresztszelvényeit is, ami nagy segítséget jelent a vízlevonulás irányának meghatározásában. Digitális térkép megléte esetén ezek a keresztszelvények tetszőleges irányban és hoszszúságban könnyen és gyorsan előállíthatók. Amíg nem tudunk digitális térképet alkalmazni, addig mindenképpen indokolt a jelenlegi völgykeresztszelvények megtartása, bizonyos esetekben sűrítése. Az árvízvédelmi öblözetek egy része szükségtározóként is funkcionál. Ezekben az öblözetekben a lokalizációs lehetőségek feltárása és kidolgozása az előzőekhez hasonló módon kerülhet végrehajtásra, azonban kiemelt feladatként jelentkezik az öblözetben található lakott területek, vagy egyedi nagy értékű létesítmények védelme. A szükségtározónak minősített öblözetekben feladat lehet másodrendű védvonalak tervezése és kiépítése is. A terepmodell eredményétől függően kell kiválasztani a szükséges beavatkozás helyét. Ugyancsak a modellvizsgálatból lehet meghatározni a kijelölt megnyitási helytől rendelkezésre álló időelőnyt és dönteni arról, hogy a szükséges védelmi vonalakat ki kell-e előre építeni, vagy van-e elegendő időelőny a beavatkozásra. Határokon átnyúló öblözetek esetében a védelemvezetésnek tudnia kell arról, hogy az országhatáron túl van-e lehetőség a töltésszakadáson keresztül kiömlő víz lokalizálására. Ez a lehetőség mesterséges, vagy természetes lokalizációs vonal,