Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai 209 3. Javaslatok az egyes lokalizációs lehetőségek kiválasztásához A módszertan kidolgozása, illetve a tervek felülvizsgálata során kiindulási tényként kell elfogadnunk, hogy - az országhatárral metszett („nyitott") öblözetek kivételével - valamennyi magyarországi árvízvédelmi öblözet rendelkezik érvényes, a készítés idején előírt műszaki tartalommal kidolgozott és elfogadott lokalizációs tervvel. Ezek a tervek 1977-ben készültek és azóta érdemi korszerűsítésre nem kerültek. Ugyanakkor jó kiindulási alapot adnak egy-egy öblözet elsősorban helyszínrajzi értelmű felülvizsgálatához, hiszen az öblözetek meghatározó mesterséges és természetes lokalizációs vonalai (út, vasút) viszonylag keveset változtak. A számba vehető lokalizációs módszerek: - a fővédvonallal megközelítően párhuzamos, távolabb elhelyezett második védvonallal korlátozni az ártér elöntését, - körtöltésekkel bevédeni az ártér egyes területeit (ipari objektumokat, vagy egyéb különösen értékes területeket, objektumokat, akár egyes településeket), - terelőtöltésekkel irányítani, befolyásolni az áramlást, az elöntési folyamatot, - keresztgátakkal részekre osztva az ártéri öblözetet, késleltetni az elöntést. Az egyes öblözetek lokalizációs lehetőségeinek kiválasztásához a fentiek figyelembe vételével kell hozzákezdeni. A munka első fázisában az alapként elfogadott jelenleg érvényes terv mellé be kell szerezni az öblözet 1:10 000 méretarányú helyszínrajzát, lehetőleg digitális térképek formájában, valamint az esetlegesen rendelkezésre álló légifelvételeket. Ezek felhasználásával kell kiválasztani azokat a mesterséges, vagy természetes terepalakulatokat, amelyek egy-egy öblözetben kereszt-, vagy hosszirányú lokalizációs lehetőségként figyelembe vehetők. Természetesen ez a munka elsősorban a jelenleg érvényes tervekben szereplő - már feltárt - lehetőségek meglétének ellenőrzését és azok kiegészítését szolgálja. A térképi munka után terepbejárással kell a számításba jöhető lokalizációs vonalakat ellenőrizni és ezek közül azokat kiválasztani, melyek az érdemi védekezés során felhasználhatók. Itt elsősorban azokra a hosszirányú terepvonulatokra kell koncentrálni, melyek egy-egy öblözetet lehatárolhatnak, vagy részöblözetre bonthatnak. A keresztirányú lehetőségek közül azokat érdemes figyelembe venni, melyek a kiáramló víz levonulásában érdemi vízvisszatartási lehetőséget jelentenek, vagy a védekező szervezet részére a mentési, kiürítési feladatok végrehajtásához érdemi időelőnyt biztosítanak. A számításba jöhető terepvonulatok kiválasztása után azok geodéziai jellemzőinek meghatározása vagy beszerzése szükséges. Az öblözet elöntési folyamatának modellezése során lehet véglegesen eldönteni, hogy az elsődlegesen kiválasztott mesterséges vagy természetes terepalakulatok közül, melyek jelentenek valóban lokalizációs lehetőséget és melyeket kell a következő vizsgálatokból már kihagyni. A kiválasztott lehetőségek közül a közút, vagy vasút esetében az illetékes üzemeltető, vagy kezelő szervezetektől beszerezhető a szükséges műszaki dokumentáció, azonban a tapasztalatok alapján ezek méréssel történő pontszerű ellenőrzése mindenképpen szükséges. Természetes terepvonulatok esetén a rendelkezésre álló térképi adatok méréssel való ellenőrzése mindenképpen indokolt. Az öblözetben található