Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Homokiné Újvári Katalin: Az 1998. novemberi tiszai árvíz meteorológiai jellemzése

Az 1998. évi novemberi tiszai árvíz meteorológiai jellemzése 43 ger medencéjéből szállítódon a nedvesség. A potenciálisan kihullható vízmennyiség maximális értéke több mint 10 mm-el haladta meg az évszakos átlagot, 25-27 mm között váltakozott. Ez a makroszinoptikus kép, a frontálzóna éles hőmérsékleti különbsége és a nedves levegője felelős alapvetően a sok csapadék kialakulásáért A csapadékmaximum megjelenési helye viszont már kisebb léptékű, a frontálzónán megjelenő örvényekkel hozható kapcsolatba. Természetesen a tartós délnyugati áramlás miatt ebben az esetben is ki kell emelni az orográfia csapadéknövclö hatását. Az árhullámot létrehozó csapadékperiódus összegzett csapadéka a H. ábrán látható. 2. Az árvíz a meteorológiai előrejelzések tükrében 2.1. Numerikus előrejelzések Tekintsük át milyen információkat nyújtottak az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) csapadék-előrejelzései a kritikus időszakban. Az október 28-i csapadék szinte csak Kárpátaljára korlátozódott a tiszai vízgyűjtők közül (J. ábra). Ezt. a felső-tiszai maximumot, az október 25. 12 UTC-s ECMWF előrejelzés, a bekövetkezés előtt 96 órával mennyiségileg és helyileg sem adta. A két nappal későbbi, az október 27. 12 UTC-s adatokból számolt mezőben azonban már szerepel a kárpátaljai több csapadék, de az értékek elmaradnak a ténylegestől.