Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)

AZ ÁRVÍZI VÍZHOZAMMÉRÉSEK KIÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI ÉS TAPASZTALATAI (1998-2001) DR. SZLÁVIK LAJOS és DR. SZEKERES JÁNOS 1. Az árvízi vízhozam-sorozatmérések hazai gyakorlata Egy-egy árhullám hidrológia elemzésénél, értékelésénél a folyó vízhozam adatainak ismerete nélkülözhetetlen. Az újabb árvízi előrejelzési modellek alkalmazása a folyó pillanatnyi vízhozam adatának hiányában elképzelhetetlen. A vízhozamok lehetőleg leg pontosabb ismerete, a mérések térbeli és időbeli sűrűsége nagymértékben befolyásolja az előrejelzések pontosságát. Az árvízi mérések mindig is kiemelkedően fontosak voltak és a korábbi nagyobb árvizek idején is rendszeresen végeztek vízhozam-sorozatméréseket a folyók jelentősebb szelvényeiben. A VITUKI Adattárában őrzött korabeli mérési jegyzőkönyvek alapján példaként megemlíthető, hogy 1889-ben a polgári szelvényben 21, 1892-ben Szegeden 25 és 1895-ben Vásárosnaménynál 12 árvízi vízhozammérést végeztek. A XX. század nevezetes árhullámainál folyamatosan nőtt a vízhozam-sorozatmérésbe bevont szelvények száma, egyre több méréssel követték az árhullám levonulásnak teljes tartományát, bővült az adatok operatív és utólagos elemzési célú felhasználási köre. Az 1954. évi júliusi árvíznél a Dunán 6 mérési szelvényben összesen 67 vízhozammérést végeztek (Lászlóffy-Szilágyi 1955). Az 1965. évi júniusi rendkívüli dunai árvíznél 5 szelvényben összesen 130 vízhozammérés történt (

Body et al. 1966). Az 1970. évi rendkívüli Tisza-völgyi árvíznél 14 szelvényben 221 alkalommal mértek vízhozamot (Lászlójfy-Szilágyi 1971). Ugyanakkor 1970 májusában sajnálatosan nem volt vízhozammérés a példátlan méretű és hevességű első szamosi árhullámnál, amely töltésszakadásokat és jelentős elöntéseket, hatalmas károkat okozott; csak a második, júniusi árhullám vízszállítását rögzítette 3 mérés. Utóbb, a szamosi töltésfejlesztések hidrológiai megalapozásánál ez komoly hiányosságként jelentkezett. A Körösök legfontosabb 6 szelvényében a vízhozammérések XIX. század végi kezdetétől 1980-ig 1531 mérés történt (Szlávik 1982a), amelyből csupán az 1974. évi árvíznél 11 szelvényben 221 mérést végeztek és ezek adatai tették lehetővé a töltésszakadásokkal befolyásolt árhullámokból a természetes állapot rekonstruálását (Szlávik 1976). 1980-81-ben, az újabb rendkívüli körösi árvizeknél 15 mérőszelvényben összesen 457 vízhozammérés történt, amelyek alapot adtak a szükségtározási folyamatok vezérléséhez és az árvízi lokalizáció tapasztalatainak értékeléséhez (Szlávik 1982 b). 1965-ig az árvízi vízhozam-sorozatméréseket kizárólagosan a vízrajzi szolgálat központi szervezetének (1952-től a VITUKI-nak) a mérőcsoportjai végezték. 1970-ben első alkalommal végezett néhány mérést három vízügyi igazgatóság nem Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, Ph.D., a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) tudományos tanácsadója, az Eötvös József Főiskola (Baja) tanszékvezető főiskolai tanára. Dr. Szekeres János oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) osztályvezetője.