Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei és az árvízvédelem szakaszos fejlesztése

Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei... 39 vízhozamhoz tartozó jégmentes árhullámok értékeinél és megközelítették az addi­gi jég nélküli legnagyobb vízszinteket. Február második hetében ismét erős lehűlés következett be és a Felső-Tisza és mellékfolyói - ugyancsak eddig példátlan módon - másodszor is beálltak, a jég vas­tagsága 15-25 cm volt, helyenként ismét elérte a 40 cm-t. A folyamatos jégtörés, jégrobbantás ellenére a torlaszok helyzete lényegesen nem változott, így kedvezőt­len árvízi hidrológiai helyzet alakult ki. Ugyanis egy hóolvadással párosuló, viszony­lag nem nagy (20-40 mm-es területi átlagú) eső a Záhony alatti Tisza-szakaszon ve­szélyes helyzetet idézhetett volna elő. Március elején azonban az időjárás igen ked­vezően alakult, lassú, csapadékmentes felmelegedés kezdődött, lassú hóolvadásos árhullám alakult ki, amely a jégtorlaszokat is meggyengítette és így a jégtörés, jég­robbantások hatására a jég megállását követő 47. napon, március 15-én a torlaszok megindultak. Március 18-ára a Felső-Tisza és mellékfolyói jégmentessé váltak (Illés 1986, Kovács-Hrehuss 1986). 18. Az 1993. decemberi felső-tiszai árvíz a második legnagyobb tetőző vízszinteket eredményezte a Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszon (Illés-Konecsny 1995). 19. Az 1995-96-os téli időszak csapadékösszegei az elmúlt évekhez képest kiemelkedőek voltak. Különösen a Tisza vízrendszerében hullott igen jelentős meny­nyiségű csapadék, amelynek azonnali lefolyását az 1995. karácsonya környékén ki­alakult enyhe időjárás elősegítette és így jelentős víztömegek jutottak a folyók med­rébe. A csapadék eső formájában hullott le és megolvasztotta a vízgyűjtő területen lévő hótakarót. December 23-28. között a Fekete-Körös felső vízgyűjtőjén helyen­ként 200 mm csapadék hullott, de a Körösök vízgyűjtőjének többi részén és a Felső­Tiszán is 100-150 mm volt ekkor a 6 napos csapadékösszeg. E csapadékok hatására a Felső-Tiszán és a Körösökön jelentős méretű árhullámok alakultak ki, e folyók csaknem valamennyi védvonalán III. fokú készültséget kellett elrendelni, sőt a Fe­kete- és a Kettős-Körösön, valamint a Tisza Vásárosnamény-Záhony közötti szaka­szán és a Kraszna, valamint a Szamos torkolatának térségében rendkívüli készültsé­get is el kellett rendelni. A Körösökön több jelentősebb védelmi beavatkozásra került sor. A Fehér-Kö­rös jobb parti védvonalain a magassági hiányos szakaszokon - mintegy 4,5 km hosz­szon - nyúlgát építésével végeztek töltésmagasítást. A heves árhullám miatt decem­ber 29-én a hajnali órákban megnyitották a mályvádi árvízi szükségtározót. Ennek eredményeként a Fehér-Körös Gyulánál december 29-én 792 cm-rel, 6 cm-rel az ed­digi LNV-t meghaladva tetőzött. A Kettős-Körös vízszintje ugyanezen a napon Bé­késnél tetőzött és mindössze 20 cm-rel maradt el az LNV-től. A Kettős-Körös alsó szakaszán a mérgesi szükségtározó megnyitását kotrógéppel végezték el december 30-án (Bodnár 1996, Illés-Konecsny 1996, Pálinkás 1996, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996, Szlávik-Varga-Váradi 1996). 20. 1998 tavasza és nyara csapadékos volt, a Tisza-vízgyűjtő mellékfolyóin (Fel­ső-Tisza, Túr, Szamos, Kraszna, Körösök, Berettyó, Maros, Bodrog) sorozatos - ese­tenként jelentős méretű - árhullámok követték egymást. 1998. szeptember-októ­berben a Felső-Tisza vízgyűjtő területén szinte szünet nélkül, naponta esett az eső.

Next

/
Thumbnails
Contents