Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Az elmúlt másfél évszázad jelentősebb Tisza-völgyi árvizei és az árvízvédelem szakaszos fejlesztése

38 Dr. Szlávik Lajos 15. Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz alkalmával példátlan hevességű áradás indult a Fekete- és a Sebes-Körösön. Július 26-án a Sebes-Körös és a Berettyó folyók összefolyásánál, két nappal később a Kettős-Körös jobb partján Hosszúfoknál keletkezett töltésszakadás. A lokalizáció eredményessége érdekében két szükségtározót meg kellett nyitni. Víz alá került összesen 17 800 ha, kitelepítettek 4100 embert. A védekezésben több, mint 15 ezer ember vett részt. A kár meghaladta a 2,5 milliárd Ft-ot (Homokiné et al. 1981, Szlávik 1982a, 1982b). 16. A. Körösökön az évszázad legnagyobb árvízkatasztrófája, az 1980. július-augusztusi árvíz után alig több, mint fél év múlva, 1981 márciusában ismét egy olyan árvízi esemény alakult ki a Körösökön, ahol az árhullám tetőző szintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az addig észlelt maximumokat. 1981. január 1-március 10. között a Körösökön hét kisebb árhullám alakult ki. A március 11-12-i heves esőket követően március 13-án jelentős árhullámok indultak el a Fekete- és a Fehér-Körösön. A Fekete-Körös Antnál 42 óra alatt 640 cm-t áradt és 12 cm-rel az előző évi felett, 1000 cm-rel tetőzött. A Fekete- és a Fehér-Körös árhullámainak találkozása miatt a teljes hazai folyószakasz töltésein töltésmeghágás és csurgások ellen kellett védekezni. Az árvizet csak a mályvádi árvízi szükségtározó üzembe helyezésével lehetett biztonságosan levezetni (Szlávik 1982b). Az 1974., 1980. és 1981. évi Körös-völgyi árvizek a védelmi rendszer új fejlesztési stratégiájának kidolgozását és megvalósítását - az árvízi szükségtározók alkalmazását - váltották ki. 17. 1984/85 telén szélsőségesen hideg időjárás volt a Tisza vízgyűjtőterületén: december 1-március 31. között a térségben 2,9 С fokkal hidegebb volt, mint a sokévi átlag. A Felső-Tisza és mellékfolyói január 10-15-ére beálltak, 30-40 cm vastag jégpáncél alakult ki. December legvégétől - több hullámban - jelentős mennyiségű hó hullott a fagyott felszínre; a hóban tárolt vízkészlet január 20-ára több mint 50%kal haladta meg a sokévi átlagot. Január 21-24. között - meleg légköri betöréssel jelentős esők hullottak a Felső-Tisza vízgyűjtőjére, amelyek az olvadó hóval együtt néhány óra leforgása alatt heves árhullámot váltottak ki. A gyors áradás következtében a jégtakaró felszakadása a folyón felülről lefelé haladva következett be, egészen Dombrád térségéig. Ez alatt az összefüggő jégtakaró érintetlen maradt. A hidrológiai feljegyzések szerint példátlan méretű jeges árvíz alakult ki a Tiszán. A folyó felső szakaszán teljes szélességben megindult zajlás rendkívül intenzív volt, több különböző nagyságú és élettartamú jégtorlasz alakult ki, többek között Szatmárcseke, Tivadar, Vásárosnamény térségében. Ez utóbbi jégtorlasz megindulásakor magával vitte a vásárosnaményi telelőben lévő 17 vízi járművet és azokat a Záhonyig terjedő folyószakasz különböző helyeire sodorta. A folyó vízutánpótlásának lecsökkenésével a levonuló, meg-megcsúszó jégből január 28-ára két, 14, illetve 9 km hosszú jégtorlasz alakult ki Dombrád és Tuzsér térségében. A jégtorlaszok vastagsága átlagosan 1-3 m, helyenként 4-6 m volt; a torlaszokban lévő jég mennyiségét 3-4 millió m

3-re becsülték. A jégtorlaszok által befolyásolt tetőző vízállások mintegy 1,5-2,0 m-rel voltak magasabbak az azonos