Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Nagy László: A dombrádi buzgár vizsgálata

A dombrádi buzgár vizsgálata 211 nősen kiemelkedő. Ez az észlelés egybevág azzal a megfigyeléssel, mely szerint a buzgár feletti részen a töltéstől távolabb fakadóvíz jelentkezett. A gát 33+300 tkm keresztszelvényében (3. ábra) a vízoldal és mentett oldal nyugalmi vízszintje között nincs nagy eltérés, a talajvíz nyugalmi szintje enyhén a mentett oldal felé lejt. Ez a vízszint valószínűleg a finom homok réteg nyomás alatti vízszintje, bár a fúrómesteri feljegyzésekben nyomás alatti vízre történő utalás nincs. A nyomás alatti víz nyomómagassága a keresztszelvényben a feltárás idején 0—1,2 m-re tehető. A buzgárt létrehozó hidraulikus gradiens értéke a talajrétegzödés és a geometriai méretek (4. ábra) alapján i < 0,1-re számítható, ami lényegesen kevesebb, mint a törési határgradiens értéke, ellenben körülbelül annyi, mint ami az 1998. évi tivadari buzgárnál meghatározható volt (Nagy 1999). A buzgár elfogása kb. 0,6-0,7 m-es vízszinttartással történt, vagyis a buzgár helyén a talaj ellenállása i ~ 0,08 hidraulikus gradienssel jellemezhető. Ez az alacsony érték indukálja azt a hipotézist, hogy a buzgár kialakulása már meglévő, gyenge teherbírású részen (például tömörítetlen talpszivárgási zónán vagy az 1970-es buzgár járatán) keresztül alakult ki. Az árvízvédelmi szervezet nincs felkészülve ilyen alacsony hidraulikus határgradiensek létezésére. Ez ellen a biztonsági előírások figyelembevételével 1: Ifl-nél laposabb mentett oldali rézsűhajlással kellene a gátakat építeni. A vizsgált gátnál töltés- és rézsűállékonysági probléma nem jelentkezett. 5. Összefoglalás, javaslat A Tisza bal part 33+300 tkm. szelvény környezetében megjelent buzgárnál a helyszínen tapasztaltak, az elvégzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok valamint az állékonyság számítások alapján megállapítható, hogy az árvízvédelmi töltés állékonyságának biztosítása érdekében további beavatkozás szükséges. A korábbi évek többszöri töltéserősítéséből arra lehet következtetni, hogy a FETIVÍZ1G szakemberei a buzgár környezetében jelentkező veszélyeket reálisan felmérték, a lehetséges műszaki beavatkozásokat megtették, a korábbi altalaj állékonyság elégtelenségével kapcsolatos problémát fel is számolták.