Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Nagy László: A dombrádi buzgár vizsgálata

210 Nagy László 4. ábra. Keresztszelvény a Tisza bp. 33+300 tkm-ben tartalma 10%-nál alacsonyabb, rosszul graduált, az egyenlőtlenségi mutató rendszerint U< 5, azonban helyenként U = 2,0 értékű. A finom homok réteg folyósodásra hajlamos. Az ilyen rétegek törési határgradiense a legalacsonyabb. A finom homok szivárgási tényezője a vizsgált területen a legmagasabb, a szemeloszlási görbe alapján к = 1 СГ^—10 5 m/s-ban értékelhető ki. A buzgár elfogására épített homokzsák medencéből vett talajminták határgörbéit mutatja az 5. ábra. A szemeloszlási görbe alapján buzgár által kihordott anyag homokos homokliszt, melynek egyenlőtlenségi mutatója U = 2,5-3,1 közötti, vagyis egyértelműen „folyós homok" kategóriába sorolható. A buzgár mellett készült furatban a terepszint alatt 4,2 méter mélyen kezdődik hasonló réteg. Ez a réteg nagy kiterjedésű (4. ábra) és jó vízvezetö. A szemeloszlási görbék alapján úgy tűnik, hogy az átáramló víz nem egy frakcióját mosta ki valamelyik talajrétegnek, hanem egy jól definiált réteg szemcséit hozta magával osztályozódás nélkül. 4. A vízviszonyok A töltésben és altalajban kialakult vízviszonyokat a Tisza vízállása határozta meg. A buzgár vizsgált szelvényében a Tisza vízállása a vízoldali koronáéi alatt volt csaknem 1,5 m-rel. A fúrólyukban meghatározott vízszintek a feltárás idejére vonatkozó jellemző adatok, mely értékek 2-5 nappal a tetözés után kerültek megállapításra. A töltésben azonosított vízszint - a korona alatt 4,4 m-rel — valószínűleg a töltés jó vízzáróságát mutatja, a vízszint a töltés lábával azonos szinten stabilizálódott. A mentett oldalon készült fúrásokban a talajvíz nyugalmi szintje 0,2—1,1 m között változott a terepszint alatt. Fel kell hívni a figyelmet a 33+379 tkm szelvényben jelentkezett magas vízszintre, a kialakult vízdombra, ami az emelkedő terepszint miatt külö-