Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Pados Imre-Felbermann Tamás: Árvízvédekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében

Aiviz\>édekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében 135 Az előrejelzések alapján nagy biztonsággál valószínűsíthető volt. hogy a kezelésünkben lévő Tisza jobb parti és Bodrog menti védvonalakon nem kell töltéskoronát meghaladó árvízszinttel számolni. Azonban az is egyértelmű volt, hogy tartós, az eddig mért legnagyobb vízállás körüli árvízszintek várhatók. Tekintettel a bodrogközi árvízvédelmi vonalak elégtelenmértékü kiépítésére — magassági biztonsági és keresztmetszeti hiányokra, nem kellő állékonyságú töltésrézsűkre és altalajokra—a Magyar Köztársaság Kormánya által a Felső-Tisza és mellékfolyóira 1998. november 5-én 11:45 órától elrendelt rendkívüli árvízvédelmi készültség (Váradi— Varga— Szlávik 2003) Bodrogközre való érvényesítése céljából a BAZ Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményeztük. Igazgatóságunk a BAZ Megyei Védelmi Bizottság elnökével egyetértésben 1998. november 6-án 12:00 órától javaslatot tett a Kormánynak a rendkívüli készültség kiterjesztésére a bodrogközi védelmi szakaszokra. A Kormány a javaslatot elfogadta és a rendkívüli készültséget kiterjesztette a bodrogközi védvonalakra. Ezt követően a BAZ Megyei Védelmi Bizottság elrendelte az operatív törzs felállítását, a helyi védelmi bizottságoknál és polgármesteri hivataloknál 24 órás ügyeleti szolgálatot vezetett be. Rendelkezett továbbá az érintett településeken a kitelepítési—befogadási tervek pontosításáról. Készültségbe helyezték a polgárvédelmi alegységeket, a VOLÁN és a MÁV elrendelte a felkészülést a lakosság esetleges kitelepítésére. Igazgatóságunk intézkedett a védelmi osztag készenlétbe helyezéséről és felmérte a tartós védekezést irányító műszaki személyek létszámát, a szükséges gépek, eszközök számát és a védekezési anyagok mennyiségét. Védelmi szakaszonként az ismert gyengébb szakaszok figyelembevételével meghatároztuk a szükségessé válható beavatkozásokat, a szükséges létszámot, valamint a védekezéshez szükséges anyagokat, eszközöket, s ezekről tájékoztattuk a Megyei Védelmi Bizottságot. Mivel Igazgatóságunk létszáma és eszközállománya nem elégséges a rendkívüli védekezés sikeres lefolytatásához, közvetlenül, illetve a Megyei Védelmi Bizottságon keresztül kértük az együttműködő szervek segítségét. A védekezési munkákba bekapcsolódtak a honvédségi, a polgári védelmi, az önkormányzati-lakossági erők, a társvízügyi igazgatóságok, valamint más, együttműködési megállapodással előre nem rögzített magánszemélyek és szervezetek erői is. 4. A védekezés A hidrometeorológiai helyzet és a mértékadó vízmércék várható vízállás adatainak ismeretében a készültségi fokozat elrendelését megelőzően lezárattuk a zsilipeket, majd a területileg illetékes önkormányzatokat és az érintett területeken gazdálkodó szervezeteket tájékoztattuk az árvíz levonulásáról. A védelmi fokozat elrendelését követően készültségben lévő védelmi szakaszaink mentén megszerveztük a szükséges őri, segédöri és figyelő szolgálatot. Azoknál a zsilipeknél, amelyek zárása a korábbi árvizek tapasztalatai alapján nem volt megfelelő, gondoskodtunk az ideiglenes zárások elhelyezéséről és folyamatos megfigyelésükről. A védelmi szakaszok mentén több helyen volt szükség vészörök kiállítására. Kiemelt figyelmet kellett fordítanunk a védmüvek fejlesztéssel érintett szakaszaira.