Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Pados Imre-Felbermann Tamás: Árvízvédekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében

136 Pados l.—Felbermann Т. AZalkod térségében folyó töltésfejlesztés a csapadékos időjárás következtében a készültség elrendelésének időpontjára teljesen még nem fejeződött be. A töltéstest erősítését és a gátkorona magasítását a kivitelező a védekezési munka megkezdéséig befejezte. A védekezés időszakában a fejlesztéssel érintett töltésszakasz jól vizsgázott, árvízi jelenséget nem észleltünk. A Taktaközi-főcsatorna Tokaj alatt lévő beeresztő műtárgya (1 ТА) elzárószerkezetének felújítási munkái a védekezési fokozat elrendeléséig szintén nem fejeződtek be, emiatt a műtárgy ideiglenes elzárásáról kellett gondoskodni. Fokozott figyelmet fordítottunk a belvízi szivattyútelepekre. A legmagasabb készültségi időszakban több helyen kellett a szivattyútelepek üzemeltetését és a belvízszintek tartását az árvízi védekezésnek megfelelően szabályozni. A kialakult árvízi helyzetről, a készültségi fokozat elrendeléséről még a rendkívüli helyzet kialakulása előtt a Védelmi Irodán keresztül tájékoztattuk a Borsod-AbaújZemplén Megyei Védelmi Bizottság vezetőjét, a kijelölt összekötőkön keresztül a bizottság tagjait, a hírközlő szerveket, továbbá a készültség időszakában rendszeres tájékoztatást adtunk részükre a végzett munkáról, a kialakult és várható árvízi helyzetről. A védekezés megkezdését követően felállított tájékoztatási csoport a védekezés időszakában folyamatos kapcsolatban állt a hírközlő szervekkel, az újságokkal, a rádióval és televízióval. Napi közleményei nagyban hozzájárultak a pontos és korrekt tájékoztatáshoz. A helyi érdekeltekkel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, ahol szükség volt mentési, kárelhárítási tevékenységre, ott a segítséget lehetőség szerint megadtuk. A Tiszalöki-vízlépcsőn az érvényben lévő üzemeltetési szabályzat szerint a vízállás függvényében megszüntettük a duzzasztást, biztosítottuk a felgyülemlett nagymennyiségű uszadék továbbengedését, illetve kiszedését, a kiemelt gáttáblák karbantartását, a lerakódott iszap eltávolítását. Akesznyéteni árvízkapu üzemeltetését szintén az érvényben lévő üzemeltetési szabályzat szerint végeztük. Az érkező hidrometeorológiai és vízállásadatokat folyamatosan értékeltük és előrejelzéseket készítettünk. Az OVF rendelkezésének megfelelően a hidrológus és vízhozammérő szakcsoport a Tisza tokaji és a Bodrog felsőberecki, sárospataki szelvényében naponta végzett vízhozammérést. A Bodrogon levonuló árhullám kapcsán megvizsgáltuk a Bodrog jobb parti töltésének esetleges megnyitását, a ronyvazugi szükségtározó elárasztását. Felmértük a műszaki beavatkozások és az elárasztással várhatóan keletkező károk költségeit. A ronyvazugi töltés megnyitása vagy a töltés meghágása esetén 11 km

2-es területen lévő iparterület, a meglévő gazdasági épületek, utak, mezőgazdasági területek teljes elöntésére került volna sor, de a megnyitás elrendelése nem vált szükségessé. A Bodrogon levonuló árvíz során a szlovák fél is megvizsgálta az 54 millió m

3-es térfogatú bésai polder megnyitásának a lehetőségét a bodrogszerdahelyi 926 cm-es szintet meghaladó vízállás esetén, amelyre végül is az ukrán területen az Ungon bekövetkezett gátszakadások és a szlovák területen végrehajtott töltésmegnyitások, sziikségtározások miatt nem volt szükség. Az I. fokú árvízvédelmi készültség időszakában védelmi szakaszainkon a figyelőszolgálat igénybevételével folyamatosan végeztük az elöntött hullámtéri területek