Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
690 Völgyesi István ján (leggyakrabban a vízbázis felett) alakulhat ki a 0,5 m, mindenhol máshol ennél kevesebb. A 0,5 m nem valamiféle tudományos kutatás, hanem csak józan megfontolások révén ajánlható. Azt mindenki érzi, hogy a 0,01 m nem okozhat kárt, 5 m pedig biztosan sok. A kettő között kellett találni olyan értéket, amelyik a tapasztalatok alapján nem csak kárt nem okoz, de szinte nem is érzékelhető a mezőgazdaság számára. Újból le kell szögezni: az engedélyező szervek nem helyezkedhetnek minden esetben olyan álláspontra, hogy a víztermelés ne járjon talajvízszint süllyedéssel. Érdemes volna persze részletesebben vizsgálni ezt a kérdést, például olyan irányba, hogy a termelés előtti átlagos talajvízmélységhez képest határoznánk meg az eltűrhető süllyedést. (Mert egy sivatagban, ahol 30 m az átlagos talajvízmélység, a 0,5 m nyilván semmit nem jelent, ahol viszont 1 m az átlag, ott akár sok is lehet.) El lehet képzelni olyan kritériumot is, ahol a vízbázistól bizonyos távolságra jelölnénk ki a megengedhető süllyedés határát. Ezzel elismernénk, hogy a kutak körül egy bizonyos terület a vízbázisé. Látható tehát, hogy a kitermelhető vízmennyiség meghatározásakor kiindulhatunk a károkozásból, és nem kell ismernünk az utánpótlódást. (Egy részletes számítás melléktermékeként persze az utánpótlódás is kiadódik, a figyelembe vett termelés függvényében.) A termelés hatásaira, az okozott károkra figyelő módszer révén pedig nem csak a VKI követelményeit, hanem lényegében a 123/1997-es kormányrendelet előírásait is teljesíthetjük. 4. Néhány eredmény Magyarországra készleteire vonatkozóan az I. táblázatban közölt adatokat találhatjuk. Ezeket általában a mérlegegyenlet módszerrel becsülték, bár van olyan közlemény, ahol az adatok minden hivatkozás nélkül, kinyilatkoztatásként szerepelnek. I. táblázat Magyarország felszín alatti vízkészletei Parti sz. Réteg-, talajvíz Karszt-víz Összesen készlet millió m-Vd OVH, Orsz. Vízgazd. Keretterv 1984 7,5 6,4 1Д 15,0 VITUKI 1994-1996 5,3 Somlyódy 2000 5,0 3,8 0,8 9,6 Simonffy 2000 5,0 3,8 0,7 9,5 AQUASTAT, FAO 2003 — — 16,4 „renewable"