Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

664 Tolnay Gábor a kielégítése sürgős feladat. Tovább nem lehet halasztgatni, mert a folytonosan szaporodó lakosság vízigényét a telepekről legközelebb elérhető ú.n. „Csepegős-kút"

1 nem tudja biztosítani. Mindennapi eset, hogy az említett telepek lakói éjszaka kénytelenek a községben levő artézi kutakhoz bejárni, hogy vízszükségletüket biztosíthassák, mert nappal mind a Csepegős-kútnál, mind a jéggyári kútnál

2 oly nagy a tolongás, hogy sokszor félórákat is várni kell egy kanna vízért. A községi elöljáróság az ügyvezető orvos előterjesztését teljes egészében magáévá tette, a község nehéz anyagi helyzetét figyelembe véve azonban még a községi orvos által feltétlenül szükségesnek ítélt egyik kút megépítésére sem vállalkozhatott. A képviselő-testület által is közismert az a tény, hogy a község óriási erőfeszítéssel tud megfelelni a kamatfizetési kötelezettségeinek, újabb terheket azonban a lakosság súlyosabb megterhelése nélkül el nem vállalhat. Rámutat továbbá arra, hogy a községi pótadó évek hosszú sora óta 50%-on felül van, és a folyó évre is 64%-os községi pótadóra kell számítani. Az említett pótadó kulccsal előirányzott bevételek behajtását azonban kétségessé teszi az a köztudomású tény, hogy az őszi nagy esőzések következtében a község határának jelentős része bevetetlenül maradt, ezért gyenge termésre és az adófizetési készség további csökkenésére kell számítani. Ezekre tekintettel a községi elöljáróság nevében javasolja, hogy a képviselő-testület forduljon kérelemmel a belügyminiszterhez és kérje legalább az ú.n. Bogya-telepen elkészítendő Norton-kút építési költségeinek államsegélyként való kiutalását. A Bogya-telepen elkészítendő a vízellátás problémáját csak részben oldotta volna meg, mert - az egyik telep lakói a másik telepen létesülő kúthoz a közbeeső vasútvonal miatt átjárni nem tudnak és továbbra is nélkülözni fogják a jó ivóvizet; - ha az egyik telep lakóit jó ivóvízzel ellátnánk és a közegészségügyi állapotuk javulna is, a másik telep lakóival való érintkezés folytán a fertőzések tovább fognak tartani. A megoldás: mindkét telepen egy-egy Norton-kút megépítése. A képviselő-testület a két kút megépítése mellett döntött, azonban a Belügyminisztériumnak a kérelmet nem volt módjában teljesíteni. Összefoglalásként megállapítható, hogy a dévaványai emberek - földrajzi helyzetükből fakadóan - igen sokat szenvedtek mind az árvizektől, mind a belvizektől. Ugyanakkor ez eredményezte a rájuk jellemző összefogást - az „egyívású emberek" összefogását -, amelynek következményeként igen sokszor úrrá tudtak lenni az elemi csapásokon. Erről a vidékről származik az az ötlet is, hogy a határt átszövő csatornarendszert kettős hasznosításra kell megépíteni. A nagy vizek esetén azok elvezetésére, de ugyanez a csatornarendszer legyen képes arra is, hogy a szárazság, az aszály kiküszöbölésében is segítse a gazdákat: szállítsa az öntözéshez az éltető vizet. ' Az új telepektől távol eső, a mai Kossuth (régebben Vasút) utca és a Hunyadi utca sarkán 1904ben fúrt 310 m mélységű ártézi kút éppen a gyenge (1937-es adat szerint 9 liter/perc) vízhozama miatt kapta a „Csepegős-kút" elnevezést. Természetes, hogy ez a kút nem tudta biztosítani a környező lakosságon túlmenően a népes Vass- és Bogya-telepek vízszükségletét is. 2 A jéggyári kutat 1929-ben fúrták. Mélysége 200 m, vízhozama 110-120 liter/perc volt.