Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Bolygónk életterébe illeszkedő gazdálkodás irányai és vízgazdálkodási vonatkozása

64 Szesztav Kàrolv 8. ábra. Az erdőterület és a vízháztartás évezredes összefüggése a Kárpát-medence belsejében (Orlóci 1991) Figure 8. Millennia-scale relationship between the forest area and the water budget of the Carpathian Basin (after Orlóci, 1991) Bild 8. Jahrtausendlicher Zusammenhang zwischen Waldgebiet und Wasserhaushalt im Inneren des Karpatenbekens (Orlóci 1991) рис. 8. Соотношение лссисости и водного баланса внутри Карпатского бассейна за тысячи лет (

Orlóci 1991) 15 20 25 Erdó (%) а szárazföldek vízkészlet tározódási folyamataiban, illetve a sarki jégtakaró és a gleccserek tömeg-mérlegében). A levegöburok és a vízburok, valamint a kőzetburok lassú és gyors ciklusai egymásba kapcsolódva alakítják bolygónk életterét, amelyet a szárazföldi élővilág és az emberi civilizáció számára a növényállomány viszonylagosan gyors és a talajok lényegesen lassúbb ciklusai bontakoztatnak ki és újítanak meg. A 4. ábra szerinti ökológiai koncepciót egészében érintő számszerű megoldásokhoz a 8. ábra a Kárpát-medence belsejének erdöborítottsági mértéke és vízháztartása közötti összefüggéssel járul hozzá (Orlóci 1991). Az 1984. évi vízgazdálkodási keretterv történelmi és vízháztartási alapozó tanulmányainak részeredményeire támaszkodva az felső grafikon az ország jelenlegi területének négy vízháztartási állapot jellemzőjére (a potenciális és tényleges párolgásra, valamint az éghajlati vízhiányra és a lefolyáskéntjelentkező víztöbbletre) adja meg az erdöborítottság történelmi változásainak hatására vonatkozó közelítő számítások és becslések eredményeit. A 8. ábra összefüggéseihez az a (összehasonlító elemzésekből leszűrt) megállapítás szolgál kiindulásul, hogy az erdősültség változása az április elejétől szeptember végéig tartó tenyészidőszak párolgását — a mai ország terület egészére kiterjesztve, valamint közelítően azonos évi csapadékra és felszíni sugárzási mérlegre vetítve mintegy 20 mm-rel (350 mm-ről 330 mm-re) csökkentette. A párolgás nagy hőigénye folytán ez az alig 6%-nyi csökkenés a felszíni sugárzási mérleggel táplált másik két hőháztartási tényező (az érzékeltető höáram és a felszíni kisugárzás) számottevő növekedését kívánja, amihez a felszín hőmérsékletének kell emelkednie. A hőmérséklet