Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, l.XXXV. évfolyam 2003. évi 3. füzet MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS TÁPANYAGOK A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSNÁL DR. KÁRPÁTI ÁRPÁD Növénynek, állatnak, embernek más és más a tápanyaga, de valamennyiük ugyanazon tápanyaglánc, s mondhatnánk energialánc elemei a természet hosszú távon kialakult, globális körfolyamatában. Az ember számára az első kettő megújuló létfeltétel, melyek általa közvetlenül nem hasznosítható maradékát, vagy "hulladékát" mindenképpen biztonságosan vissza kell forgatni a természetbe. Az ott újrahasznosul, számos élőlény energiaforrásává, építőanyagává válik, miközben mineralizálódik. Magunk is befolyásolhatjuk azonban ezt az anyag és energia körforgást, még a szennyvíztisztítás szabályozásával is. Ilyen a szerves anyagok, nitrogén és foszfor tápanyagok termőhelyre történő visszaforgatása, vagy éppen annak megakadályozása. Az utóbbi a szerves anyagok energiatartalmának égetéssel, vagy biometanizációval történő nagyobb mértékű közvetlen hasznosítása. A hulladékok újrahasznosítása a történelem során persze jóval előbb jelentkezett, mint a szennyvizek tisztítása. Kezdetben ugyanis az ember vízhasználata nagyon kicsi volt. A szennyvizet az ókorban tisztítás nélkül vezethették a befogadókba, mert azok öntisztulása (kapacitás) akkor még biztosított volt. Ma a szennyvíztisztítás szabályozása a befogadóik védelme érdekében sokkal szigorúbb, ellenőrzöttebb. Technikai okok miatt talán a szilárd hulladékokénál is jobban szervezett. A talajvizek szennyezésének veszélye miatt persze a különböző folyékony és szilárd szerves hulladékok talajfelszínre történő kihelyezése, deponálása is egyre szigorúbban ellenőrzött. Szükségszerű ezért mindkét hulladékformát biztonságosan ártalom-mentesíteni, újrahasznosítani, szerves anyagaikat esetlegesen energiává alakítani, tápanyagaikat (NIT-N és foszfát) a termőhelyre visszaforgatni, vagy elemi nitrogénné és oldhatatlan foszfátokká alakítani, mineralizálni. 1. A megújuló tápanyag- és energiahulladékok keletkezése, újrahasznosítása A kérdéses hulladékok, szennyvizek részben az élelmiszeripari feldolgozás során, majd a fogyasztás után keletkeznek. Természetesen az egyéb, nem étkezési használati cikkek (ruházati cikkek, bőráruk, papír, egyéb ipari termékek) előállítása során is keletkeznek hulladékok, szennyvizek, azok szennyezettsége azonban összetételében, koncentrációjában általában jelentősen eltér az előzőekétől, s ennek megfelelően rendszerint más-más technológiák kedvezőek a szennyezőik viszszatartására, ártalom-mentesítésére. A növényi alapanyag termelésének a melléktermékei, hulladékai a növényi maradványok. melyek rendszerint maguk is újrafelhasználásra kerülnek etetésre, almozásra, vagy közvetlen energia előállításra, tüzelésre, fűtésre. Egy részük az állattartás hulA kézirat érkezett: 2003. VII. II. Dr. Kárpáti Árpád oki. vegyészmérnök. Veszprémi Egyetem. Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék.