Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

490 Sipos Gy.-Kiss T. 2. táblázat A szigetek számának és területének növekedése Év Szigetek Л terület növekedése az előző állapothoz viszonyítva Szigetek összterületének aránya a vízfelülethez viszonyítva Év száma összterülete Л terület növekedése az előző állapothoz viszonyítva Szigetek összterületének aránya a vízfelülethez viszonyítva a teljes folyószakaszon 1914 10 185 000 nv 5,6% 1953 36 145 000 m

2 -22% 4,4% 1969 22 220 000 nv 52% 6,7% 1981 23 253 000 nv 15% 7,7% 1982 27 255 000 m1% 7,7% 1991 23 266 000 nv 4% 8,1% az apátfalvi szigetrendszerben 1914 1 68 500 nv 42,4% 1953 10 15 900 nv -77% 10,1% 1969 5 17 500 nv 11% 11,7% 1981 5 18 300 m

2 5% 13,1% 1982 5 15 800 m' -14% 10,4% 1991 5 20 200 nv 28% 15,8% sok apró sziget, nagy kiterjedésű csupasz zátonyfelszín azonosítható be, amelyek közül több is a később kialakuló szigetek magját képezte (8. ábra). Ennek oka a vegetáció üledékmegkötő hatása mellett a folyó egyes paramétereinek (vízhozam, hordalék minőség és mennyiség, keresztmetszet) megváltozásában kereshető, ami a hordalék időnkénti, relatíve nagy mértékű lerakódását eredményezheti (Ostcrkamp 1998). Ha megvizsgáljuk az egyes időszakokban a szigetek összterületének százalékos arányát a partok által közrezárt vízfelület területéhez képest, akkor további bizonyítékot kapunk a folyószakaszon zajló intenzív „szigetképződésre" (II. táblázat). E tendenciától némileg eltér az apátfalvi szigetrendszer. Ez kisebb 8. ábra. A szigetképződés folyamata Figure 8. The process of island development Bild 8. Der Prozeß der Inselentstehung рис. 8. Процесс развития острова