Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A fenntartható hordalékgazdálkodás vizsgálata az Unesco égisze alatt 473 Hazai szempontból //. Schcuerlein (Ausztria): Nagykiterjedésű és hosszúidejű folyamatok a Dunán - vizem-hasznosítás, hajózás és hordalékgazdálkodás a környezett kívánalmak szemszögéhői volt a legérdekesebb. Az előadás a német és az osztrák Duna-szakasszal foglalkozott, különös figyelemmel a be nem lépcsőzött németországi, valamint a Bécs alatti osztrák szakaszra. A XIX. században a középvízi folyószabályozás, az egységes hajózási meder kialakítása és az árvízvédelem volt a mérnöki tevékenység fő feladata, a XX. századra a vízerő-hasznosítás, a vízlépcsőkkel történő folyócsatomázás lett jellemző a Duna ezen szakaszán és alpesi mellékfolyóin. A beavatkozások azonnali, rövid idejíí hatásai mellett hosszúidejű, máig ható medermorfológiai és környezeti hatások alakultak ki: - A mellékfolyókon létesített tározók mára a működésüket veszélyeztető mértékben feltöltődtek. A lerakódott anyag kiöblítése a duzzasztó nyílásokon át korlátozott hatású és környezetvédelmi okokból sem javasolt, a kikotrás pedig a kiemelt anyag elhelyezési nehézségei miatt egyre nehezebb. Jelenleg a kölcsönösen kielégítő kompromisszumok keresése folyik a vízügyi szervek, a helyi hatóságok és a környezetvédők között. - A dunai vízerőművek a kis- és középvizek idején termelnek elektromos energiát. Nagyvízkor a duzzasztás megszűnik és az. érkező víz-, valamint a lebegtetett hordalékhozam gyakorlatilag zavartalanul áthalad a vízlépcsőn, sőt a korábban lerakódott lebegtetett hordalékmennyiség egy része is kimosódik. A görgetett hordalék mozgása az üzemi helyzetben gyakorlatilag megáll, a viszonylag rövid duzzasztás nélküli helyzetben pedig nem jelentős a természetes állapot mellettihez képest. Egyes mellékfolyókról a vízgyűjtőn bekövetkezett mező- és erdőgazdálkodási művelési módosulások nyomán egyre több lebegtetett hordalék jut a Dunába. Erőfeszítések folynak a talajerózió mértékének csökkentése érdekében, a dunai vízlépcső-láncok együttműködését pedig a hordalékszállítási folyamatok fokozott figyelembe vételével fejlesztik. - Különös figyelmet fordítanak a duzzasztással még nem befolyásolt Duna-szakaszokra. A tározóterekben végbemenő nagyarányú hordalék lerakódás következtében ezek medre egyre inkább kimélyül. A folyamat csökkentésére, illetve megállítására az eltérő érdekeltségű szervek és intézmények többféle megoldást is javasolnak: - eséscsökkcntés fenékküszöbökkel, - mederszélesítés, - folyókanyarok revitaiizációja, - a meder mesterséges „páncélozása", - a görgetett hordalékhozam növelése hordalék-adagolással. Mindegyik módszer többirányú viták kereszttűzében áll. Bár folyammérnöki szempontból egyaránt kivitelezhetőnek látszanak, azonban újabb duzzasztómű építésére környezetvédelmi okokból nem kerülhet sor, a hajózás viszont nem fogad cl olyan megoldást, amelyik a vízmélység csökkenésével jár. M. Babic-Mladenovic és szerzőtársai (Szerbia és Montenegro): Hordalék lerakódás a Vaskapu I. Vízlépcső fölött. Javaslat a kutatás kiterjesztésére az egész Duna-medencére.